Sze 16 2012
VI.osztály – 2.1. A mechanikai mozgás fogalma és a mozgás relativitása
1. Mikor végez egy test mechanikai mozgást?
Egy test mechanikai mozgást végez, ha helyet változtat más testekhez viszonyítva.
Példák a mechanikai mozgásra : More
Fizika 6
Sze 5 2012
VI. osztály – 1.3. A fizika kutatási módszerei
1. Hogyan tanulmányozza a fizika a természeti jelenségeket?
A természeti jelenségek tanulmányozásának módszerei a fizikában:
- megfigyelés
- laboratóriumi kísérletezés
Megfigyelés során egy meghatározott természeti jelenséget többször és különböző feltételek mellett figyelünk meg. Pl. a testek esésének tanulmányozásakor először megállapítjuk hogyan esik le egy test különböző magasságról, van-e különbség a különböző testek azonos azonos magasságról történő szabadesése között.
A megfigyelés sokszor hiányos, és téves következetetéshez vezethet. Ezért kell a jelenséget fizikai szakteremben, laboratóriumban végezni, ellenőrzött körülmények között, kísérlet formájában. A laboratóriumban különféle műszaki eszközökkel méréseket végezhetünk.
2. Mire szolgálnak a kísérletek és mérések során szerzett adatok ?
A kutatás folyamán szerzett adatokat a fizikusok rendszerezik, elemezik, megállapítják milyen kapcsolatban vannak egymással, és így különböző törvényeket és elméleteket fogalmaznak .
A fizika kísérleti és elméleti tudomány is.
3. Nézzétek meg az alábbi prezentációt, amely összefoglalja mivel is foglalkozik a fizika!
Sze 4 2012
VI.osztály – 1.2. A természet és az anyag
1. Minden ami körülvesz bennünket a temészethez tartozik, és mi magunk is a természet részei vagyunk. A természet anyagból épül fel.
2. Melyek az anyag megjelenési formái a természetben?
Az anyagnak két megjelenési formája van a természetben:
- a szubsztancia
- a fizikai tér ( fizikai mező)
3. Mit értünk szubsztancia alatt?
A természetben található tárgyakat ( pl. ceruza, füzet, tábla, pad…) fizikai testeknek nevezzük.
A testek nagyságban, alakban különböznek egymástól, sőt még abban is, hogy milyen anyagból épülnek fel.
Azt az anyagot amelyből a fizikai testek épülnek fel, szubsztanciának nevezzük.
Szubsztanci például a vas, arany, homok, papir, műanyag, gyapjú….
4. Mit értünk fizikai tér alatt?
A természetben a testek kölcsönösen hatnak egymásra.Eközben a testek:
– közvetlenül érintkezhetnek egymással (teniszütő és a labda)
– lehetnek közel egymáshoz (ha a mágnes vonzza a szögeket)
– lehetnek nagy távolságra egymástól ( a Föld és a Hold)
Ha kölcsönhatás közben a testek nem érintkeznek közvetlenül egymással, a kölcsönhatás fizikai tér közvetítésével valósul meg.
A fizikai tér az anyagnak az a megjelenési formája, amelynek közvetítésével az egymással közvetlenül nem érintkező testek kölcsönhatása valósul meg.
Fizikai terek a: gravitációs tér, mágneses tér, elektromos tér.
Sze 4 2012
VI.osztály – 1.1. A fizika mint természettudomány
1. Magyarázzuk meg miért természettudomány a fizika!
Minden ami körülvesz bennünket, a természet részét alkotja. Ide tartozik a talaj, a víz, a levegő, de az élővilág is, az állatokkal,a növényekkel és az emberrel együtt.
A természetben állandóan történik valami, ezeket a történéseket természeti jelenségeknek nevezzük. Ilyen például a Föld forgása a Nap körül, a villámlás, a mennydörgés, a víz párolgása…
Az embert mindig érdekelték a természeti jelenségek. Megfigyelte, majd megpróbálta megmagyarázni őket. Ezekből az ismeretekből alakult ki a fizika mint a temészet tudománya.
2. Mit jelent a fizika elnevezés?
A fizika elnevezés a görög füzisz ( Φύσις ) szóból ered, ami természetet jelent.
jún 5 2012
VI.osztály – 6.3. Nyomás a folyadékokban és gázokban – Pascal törvénye
1. Hogyan terjed a nyomás a folyadékokban és gázokban? Erre ad feleletet a Pascal – féle kísérlet:
A Pascal – féle vízibuzogány egy különleges üveggömb,melyen apró nyílások vannak . A gömb egy csővel és egy dugattyúval van ellátva.
Ha a gömböt megtöltjük vízzel, és a dugattyúra egy bizonyos erővel hatunk, a dugattyú nyomást gyakorol a vízre, a nyomás átterjed minden vízmolekulára, és a víz minden nyíláson egyformán spriccel kifelé.
2. A kísérlet alapján Pascal a következő törvényt fogalmazta meg:
Nyugvó folyadékokban és gázokban a nyomás minden irányban egyformán terjed.
3. Pascal törvénye alapján működik a hidraulikus gép amely lehet:
- hidraulikus emelő
- hidraulikus sajtó
- hidrauliku fékrendszer, volán, stb…
A hidraulikus gép két, dugattyúval elzárt, egymással összeköttetésben levő, folyadékkal megtöltött hengerből áll. Az egyik dugattyúnak nagyobb a folyadékkal érintkező felülete mint a másik dugattyúnak.
4. Hogyan működik a hidraulikus emelő ?
- a kisebb dugattyút lenyomjuk egy bizonyos erővel
- a folyadékban terjedő nyomás hatására a nagyobb dugattyú, amelyen a teher van felfelé emelkedik
- a nagy dugattyún felemelt teher súlya annyiszor lehet nagyobb a kis dugattyúra ható erőtől, ahányszor nagyobb a felülete
Hidraulikus gép
A dugattyúkra ható nyomás:
Pascal törvénye alapján a folyadékban a nyomás mindenhol azonos :
A dugattyúkra ható erők nagysága úgy aránylik egymáshoz, mint a dugattyúk keresztmetszete.
Hidraulikus emelő
máj 30 2012
VI.osztály – 6.2. A szilárd testek nyomása – megoldott feladat
1. Az m = 4 kg tömegű tégla két különböző módon van elhelyezve az asztalon. Mekkora nyomás hat az asztal lapjára e két esetben ?
Második esetben nagyobb a nyomás, mert kisebb az érintkezési felület.
máj 24 2012
VI.osztály – 6.1. A szilárd testek nyomása
1. Ismétlés – az erő :
- a testek kölcsönhatásának a mértéke
- jele : F
- mértékegysége : N ( newton )
- vektormennyiség, számértéke mellett iránya is van
2. Ismétlés – a felület ( terület ) :
- jele : S
- mértékegysége : m² ( négyzetméter )
- négyzet területe : S = a • a téglalap területe : S = a • b
3. Figyeld meg az alábbi képeket!
A két egyforma súlyú fiú közül az süpped jobban a hóba, aki cipőben megy, és nem sítalpon.
A hóra nyomás hat – erre a nyomok létezése utal, a nyomás nagyságára pedig a nyomok mélysége a hóban.
Miért különböző a nyomás?
Azért, mert a sítalp felülete nagyobb mint a cipőtalp felülete.
4. Mire utal a fenti példa?
Az erő hatása tehát nemcsak az erő nagyságától függ, hanem annak a felületnek a nagyságától is, amelyre az erő hat.
Ezért vezették be azt a fizikai mennyiséget, amelyet nyomásnak nevezünk.
5. A nyomás definíciója:
A nyomás egyenlő az egységnyi nagyságú felületre ( 1 m ² ) merőlegesen ható erővel.
A nyomás jele : p ( kis p betű ) .
6. Kiszámításának módja:
A szilárd testek nyomását úgy számítjuk ki, hogy a felületre merőlegesen ható erőt elosztjuk a felülettel, amelyre az erő hat.
Jelölések:
7. A nyomás mértékegységei:
- alapmértékegység : Pa – pascal
- kPa kilopascal 1 kPa = 1 000 Pa
- MPa megapascal 1 MPa = 1 000 000 Pa
A nyomás 1 Pa, ha 1m² nagyságú felületre merőlegesen 1 N nagyságú erő hat.
A nyomás mértékegységét Blaise Pascal ( 1623 – 1662 ) francia fizikusról nevezték el.
8. Mitől függ a nyomás a szilárd testeknél?
- az erő nagyságától – az erő nagyságának növekedésével nő a nyomás is, tehát a nyomás egyenesen arányos az erővel
- az érintkezési felület nagyságától – a felület növekedésével a nyomás csökken, tehát a nyomás fordítottan arányos az felülettel
9. Hogyan terjed a nyomás a szilárd testekben?
A nyomás a szilárd testekben az erőhatás irányában terjed.
A szög fejére ütő kalapács nyomása a szög hegye felé terjed. Ezért senkinek sem jut eszébe. hogya szögre oldalról üssön rá.
10. Nézzétek meg a prezentációt:
máj 16 2012
VI.osztály – 5.6. A sűrűség – gyakorló feladatok
Az alábbi Word doc. a szubsztancia sűrűségére vonatkozó feladatokat tartalmazza. Próbáljátok önállóan kidolgozni a feladatokat, és ellenőrizzétek a kapott eredményeket!
Legyetek szorgalmasak !
A sűrűség – gyakorló feladatok
máj 15 2012
VI.osztály – 5.5. A testek sűrűsége
1. Lehet-e az azonos térfogatú testeknek különböző tömege ?
Figyeljünk meg két kockát. Mindkét kocka éle a = 1 m, tehát térfogatuk azonos:
V = a · a · a = 1 m · 1 m ·1 m = 1 m³.
Az egyik kocka fából, a másik vasból készült.
Mit mondhatunk a kockák tömegéről ? Tegyük mérlegre őket!
A mérlegen elvégzett méréssel megállapíthatjuk, hogy a különböző anyagokból készült, azonos térfogatú kockák különböző tömegűek.
A V = 1m³ térfogatú vaskocka tömege m = 7 800 kg.
A V = 1m³ térfogatú fakocka tömege m = 800 kg.
2. Miért nem azonos a két, különböző anyagból készült test tömege?
A kockák tömege azért nem egyforma, mert más-más anyagból készültek.Az adott térfogatban az egyik anyag esetében ( vaskocka ) nagyobb, a másik esetében kisebb tömeg ( fakocka ) zsúfolódik össze. Azt mondjuk, hogy a különböző anyagok különböző sűrűségűek.
3. A sűrűség definíciója
A sűrűség az a mennyiség, amely kifejezi az anyag egységnyi térfogatának (1 m³) a tömegét.
A sűrűség jele: a görög 
(ró) betű.
4. Kiszámításának módja:
Egy test sűrűségét úgy számítjuk ki, hogy a test tömegét elosztjuk a test térfogatával.
Jelölések:
5. A sűrűség mértékegységei:
- a Nemzetközi Mértékegységrendszerben: kilogramm per köbméter
- ezen kívül alkalmazható még a : gramm per köbcentiméter
- a mértékegységek közötti összefüggés:
6. A sűrűség képletének ismeretében felírható:
A sűrűség a test tömegének és térfogatának hányadosa.
7. Hogyan határozzuk meg a szilárd testek sűrűségét?
- a tömeget lemérjük mérleggel → m
- a térfogatot kiszámítjuk, vagy lemérjük mérőhengerrel, attól függően, hogy a test alakja szabályos-e vagy sem → V
- ezután az ismert képlettel kiszámítjuk a sűrűséget → ρ
8. Hogyan határozzuk meg a folyadékok sűrűségét?
- lemérjük az üres edény tömegét → m1
- lemérjük a folyadékkal megtöltött edény tömegét → m2
- kiszámítjuk a folyadék tömegét → m = m2 – m1
- mérőhengerrel lemérjük a folyadék térfogatát → V
- kiszámítjuk a sűrűséget → ρ
9. A sűrűség a különböző anyagokat jellemző fizikai mennyiség. Értékei táblázatban találhatók meg.
10. Ha a test több féle anyagból épül fel, akkor általában az átlagsűrűségét számítjuk ki.
Az átlagsűrűség egyenlő a test tömegének és össztérfogatának a hányadosával.
11. Nézzétek meg az alábbi prezentációkat :
12. Kísérletezzetek:
Hogyan viselkednek a vízben a különböző sűrűségű testek !
| Kattintásra indul |
Sze 18 2012
VI. osztály – 2.2. A mozgást leíró alapfogalmak
A mozgás részletesebb tanulmányozása előtt meg kell ismerni azokat a fogalmakat, amelyeket gyakran fogunk használni. Nézzük, a mozgásra vonatkozó alapfogalmakat!
1. Mozgáspálya – az a vonal, amely mentén a test mozgás közben halad.
2. Anyagi pont – ha a mozgáspálya sokkal hosszabb a test méreteinél, a test anyagi pontnak tekinthető. More
Megosztás:
Tetszett a bejegyzés?
Fizika 6 • 2