VIII.osztály – 4.10. Kirchhoff első törvénye

Gustav Kirchhoff  (1824-1887)

Áramkörökkel  kapcsolatos, gyakran alkalmazott  fogalmak:

Egyszerű áramkör –  olyan áramkör, amelyben nincsenek áramelágazások .

Összetett áramkör – olyan áramkör, amelyben  áramelágazások vannak.

Csomópont – az összetett áramkör elágazási pontjai.

Áramköri ág – az áramkör két csomópont közötti része.

Áramköri hurok: Az összetett áramkör körbejárható zárt része.

Sorosan kapcsolt ellenállások (fogyasztók) Az áramkörbe egymás után, elágazások nélkül, kapcsoljuk a fogyasztókat. Az egyes ellenállásokon azonos nagyságú áram folyik át.

Párhuzamosan kapcsolt ellenállások (fogyasztók) –  Az áramkörben elágazásokat hozunk létre, ezekbe kapcsoljuk a fogyasztókat. Az egyes ellenállásokra azonos nagyságú feszültség jut.

Eredő ellenállás: Az az ellenállás, amellyel helyettesíthetők a vizsgált ellenállások anélkül, hogy megváltoztatná az adott áramkör legfőbb jellemzőit

Az egyszerű áramkörökre  Ohm törvényét alkalmazzuk. Ohm törvénye megmutatja az áramerősség, a feszültség és az ellenállás közötti kapcsolatot, és alkalmazható az áramkör elemeire egyenként, vagy a teljes áramkörre.

A több elemből álló hálózatnál a Kirchhoff-törvények nyújtanak segítséget, amelyek leegyszerűsíthetik a számítási műveleteket.

Kirchhoff első törvénye  (csomóponti törvény)  – párhuzamos (elágazó) áramkörökre vonatkozik. Az elágazásnál csomópont keletkezik. A törvény értelmében a csomópontba befolyó áramerősségek  összege megegyezik a csomópontot elhagyó áramerősségek  összegével.

A képen két példa látható a csomóponti törvény alkalmazására:

I1 =  I2 + I3 + I4

I1 + I2 =  I3 + I4 + I5


Kirchhoff  második  törvénye 
(huroktörvény) – ezzel a törvénnyel a középiskolában fogtok megismerkedni.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=Mc_g26ixTtA]