Havi bejegyzések: szeptember 2013

VIII.osztály – 1.6. Rezgőmozgás és hullámmozgás – gyakorló feladatok

Ime az újabb feladatsor, amelynek pontos kidolgozásáért 5 jutalompontot lehet kapni az ellenőrző előtt.

Legyetek szorgalmasak !

Rezgőmozgás es hullámmozgás – gyakorló feladatok 2.

Fizika 8 • 14 • Címkék:

A csillagászati ősz kezdete – 5 kérdés és 5 válasz

osz

1. Mikor kezdődik a csillagászati ősz ?

A csillagászati ősz  az északi féltekén  2013. szeptember 22.-én 20:44 -kor kezdődik.

2. Miért éppen ekkor  kezdődik  az ősz ?

Ekkor halad át  a Nap az  égboltnak egy nevezetes fiktív pontján, az őszponton. Ez az elképzelt pont az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, ahol a Nap éves látszólagos mozgása során az északi félgömbről a déli  félgömbre lép. Hagyományosan ez  szeptember 23-án  történik, és ezért tekintjük ezt a napot az ősz első napjának, de  az ősz  érkezésének pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik.

Ezen a napon van az északi féltekén az őszi napéjegyenlőség. Ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A téli  napfordulóig, december 22 – ig a nappalok  rövidebbek, az éjszakák hosszabbak lesznek.

Napejegyenloseg

3. Mi a helyzet a déli féltekén ?

A déli féltekén  ezen a napon van a tavaszi napéjegyenlőség és kezdődik a tavasz. A nappalok  hosszabbak, az éjszakák  rövidebbek lesznek.

4. Mi jellemző erre az időszakra?

Ebben az időszakban a nappalok rövidülnek és az időjárás fokozatosan fordul egyre hidegebbre, szelesebbre és csapadékosabbra. A lombhullató növények levelei  elsárgulnak, elvörösödnek, átmenetileg gyönyörű színpompába borítva a természetet, mielőtt elszáradnának és lehullanának a fákról.

5. Meddig tart az ősz ?

A csillagászati ősz az  őszi  napéjegyenlőségtől a téli  napfordulóig tart,  december  22-ig.

Általános információk • 2

VIII.osztály – 1.2. A fonálinga

Matematikai inga

1.2. A fonálinga (matematikai inga)

Fizika 8 • 0 • Címkék:

VIII.osztály – 1.3. A mechanikai energiamegmaradás törvénye a rezgő mozgásnál

Az inga energiaja. 1jpg

1. Ahhoz, hogy az ingát lengésbe hozzuk, ki kell téríteni egyensúlyi helyzetéből. Az egyensúlyi helyzetéből  kitérített inga meghatározott  energiát kap  és lengéseket végez az egyensúlyi helyzete körül. Milyen energiával rendelkezik a fonálinga lengés közben?

Lengés közben az ingának  Ek – mozgási energiája és Ep – helyzeti energiája van.

2. Hogyan változik lengés közben az inga mozgási és helyzeti energiája?

Két esetet figyelünk meg:

  • Az inga legnagyobb távolságra van az egyensúlyi helyzettől – vagyis amplitúdóban van  (A és C pont)   – a  mozgási energia értéke nulla, a helyzeti energia eléri a legnagyobb értéket.
  • Az inga áthalad az egyensúlyi helyzeten (B pont) – a mozgási energia eléri a legnagyobb értéket, a helyzeti energia értéke nulla.

Az inga energiaja3. Bármely más pontban, az inga mozgási és helyzeti energiával is rendelkezik.

4. A lengésekre érvényes a mechanikai energiamegmaradás törvénye :

Az inga összes mechanikai energiája minden pillanatban ugyanakkora, és egyenlő a mozgási és helyzeti energia összegével.

5. A mechanikai energiamegmaradás törvénye érvényes a rugóra felfüggesztett, rezgőmozgást végző testre is:

A rezgesek energiaja

Fizika 8 • 1 • Címkék:

VIII.osztály – 1.1. A rezgőmozgás

1.1. A rezgőmozgás

Fizika 8 • 0

VII.osztály – A mechanikai mozgás – a VI. osztályos tananyag ismétlése

sebesség 3pg

Fizika 7 • 0

VI.osztály – Bevezető

21

Fizika 6 • 0

Kezdődik a 2013/2014 -es tanév

Inside of a classroom with back to school on the chalkboard

Hétfőn, szeptemben 2-án újra megszólal az iskolacsengő és kezdődik a tanítás.

A felsős tagozatok a délelőtti , az alsós tagozatok  a délutáni váltásban  indulnak.

Minden tanulónak sikerekben gazdag tanévet kívánok !

Általános információk • 0