A hőmérséklet változása következtében a víz bizonyos hőmérsékleti értéknél egyik halmazállapotból a másikba alakul át, ezt a jelenséget nevezzük halmazállapot – változásnak.
A fagyás az a halmazállapot-változás, amikor a folyékony víz szilárd jéggé válik.A jég tehát szilárd halmazállapotú víz.
2. Hány Celsius fokon fagy a víz ?
A tiszta víz 0°C hőmérsékleten fagy meg. Ez a hőmérséklet a víz fagyáspontja.
3. Miért úszik a jég a vízen ?
A jég könnyebb a víznél, ezért úszik rajta. Míg a víz sűrűsége 1 000 kg/m³, addig a jég sűrűsége 900 kg/m³.
4. Mért reped szét a vízzel telt üveg, ha megfagy benn a víz ?
A jég térfogata nagyobb a víznél, ezért a megfagyott víz szétrepeszti az üveget.
5. Miért nagyobb a 0°C-os jég térfogata, mint a 0°C-os vízé?
Mivel a vízmolekulák kristályrácsba rendeződve egymástól távolabb kerültek.
6. Hány Celsius fokon olvad a jég ?
A jég 0 °C hőmérsékleten olvad. Ez a hőmérséklet a jég olvadáspontja.
7. Miért nem változik a vízszint, ha a jég elolvad?
Az úszó jég ugyanannyi vízből áll, mint amennyi vizet kiszorít. Ugyanis mivel úszás közben egyensúlyban van, így a rá ható felhajtóerő megegyezik a jég súlyával, de megegyezik a kiszorított víz súlyával is Arkhimédész törvénye szerint. Tehát az úszó jég súlya, így a benne levő víz térfogata megegyezik a kiszorított vízével.
8. Miért jobb hővezető a jég, mint a frissen hullott hó?
A jég kristályai között sokkal kevesebb levegő van, mint a hó kristályai között.
9. Miért nem fáznak az eszkimók a jégkunyhóban?
A jég jó hőszigetelő, ezért megvédi lakóit a kinti erős hidegtől. A kunyhó falait belülről prémes állatbőrökkel borítják, amelyek elszigetelik a belső teret a jégfal közvetlen hűtő hatásától. A jégkunyhóban tüzelni is lehet, levegője kellemesre felfűthető. A levegő felmelegítéséhez kevés hő szükséges, mert kicsi a fajhője, és mert a felmelegítendő levegőnek viszonylag nem nagy a hőkapacitása, és a kunyhó építésére felhasznált jégmennyiségnek nagy a tömege. Ekkora jégmennyiség megolvasztásához tehát sokszorosan több hőre volna szükség, mint amennyit a levegő fűtésére felhasználnak.
10. Miért van télen jégvirág az ablakon?
A jégvirág téli, igen hideg időben, fűtött helyiségek külső ablakainak belső felületén keletkező, finom, kristályos jégbevonat. Az ablaküveget télen a külső fagyos levegő erősen lehűti. A szobában levő meleg levegő, érintkezve a hideg ablakfelülettel, igen vékony rétegben harmatpont alá hűl, és az ablaküvegen megkezdődik a pára kicsapódása. Először néhány kis jégkristály keletkezik. A jégkristályok egyes csúcsain folytatódik a kicsapódás, majd az újabb csúcsokon, és így tovább. Ennek következtében rendkívül érdekes, ágas-bogas, néha egészen szabályosnak tűnő páfrányszerű jégbevonat keletkezik.
dec 11 2012
Mindent a jégről – 10 kérdés és 10 válasz
1. Hogyan keletkezik a jég ?
A víz három lehetséges halmazállapota:
A hőmérséklet változása következtében a víz bizonyos hőmérsékleti értéknél egyik halmazállapotból a másikba alakul át, ezt a jelenséget nevezzük halmazállapot – változásnak.
A tiszta víz 0°C hőmérsékleten fagy meg. Ez a hőmérséklet a víz fagyáspontja.
3. Miért úszik a jég a vízen ?
A jég könnyebb a víznél, ezért úszik rajta. Míg a víz sűrűsége 1 000 kg/m³, addig a jég sűrűsége 900 kg/m³.
4. Mért reped szét a vízzel telt üveg, ha megfagy benn a víz ?
A jég térfogata nagyobb a víznél, ezért a megfagyott víz szétrepeszti az üveget.
5. Miért nagyobb a 0°C-os jég térfogata, mint a 0°C-os vízé?
Mivel a vízmolekulák kristályrácsba rendeződve egymástól távolabb kerültek.
A jég 0 °C hőmérsékleten olvad. Ez a hőmérséklet a jég olvadáspontja.
7. Miért nem változik a vízszint, ha a jég elolvad?
Az úszó jég ugyanannyi vízből áll, mint amennyi vizet kiszorít. Ugyanis mivel úszás közben egyensúlyban van, így a rá ható felhajtóerő megegyezik a jég súlyával, de megegyezik a kiszorított víz súlyával is Arkhimédész törvénye szerint. Tehát az úszó jég súlya, így a benne levő víz térfogata megegyezik a kiszorított vízével.
8. Miért jobb hővezető a jég, mint a frissen hullott hó?
A jég kristályai között sokkal kevesebb levegő van, mint a hó kristályai között.
A jég jó hőszigetelő, ezért megvédi lakóit a kinti erős hidegtől. A kunyhó falait belülről prémes állatbőrökkel borítják, amelyek elszigetelik a belső teret a jégfal közvetlen hűtő hatásától. A jégkunyhóban tüzelni is lehet, levegője kellemesre felfűthető. A levegő felmelegítéséhez kevés hő szükséges, mert kicsi a fajhője, és mert a felmelegítendő levegőnek viszonylag nem nagy a hőkapacitása, és a kunyhó építésére felhasznált jégmennyiségnek nagy a tömege. Ekkora jégmennyiség megolvasztásához tehát sokszorosan több hőre volna szükség, mint amennyit a levegő fűtésére felhasználnak.
10. Miért van télen jégvirág az ablakon?
A jégvirág téli, igen hideg időben, fűtött helyiségek külső ablakainak belső felületén keletkező, finom, kristályos jégbevonat. Az ablaküveget télen a külső fagyos levegő erősen lehűti. A szobában levő meleg levegő, érintkezve a hideg ablakfelülettel, igen vékony rétegben harmatpont alá hűl, és az ablaküvegen megkezdődik a pára kicsapódása. Először néhány kis jégkristály keletkezik. A jégkristályok egyes csúcsain folytatódik a kicsapódás, majd az újabb csúcsokon, és így tovább. Ennek következtében rendkívül érdekes, ágas-bogas, néha egészen szabályosnak tűnő páfrányszerű jégbevonat keletkezik.
Share this:
Like this:
Általános információk • 0