VI.osztály – 4.2. Fizikai mennyiségek és mértékegységeik

A mindennapi életben számos  fizikai testtel és fizikai jelenséggel találkozunk. A fizikai testeknek és a fizikai jelenségeknek is meghatátozott tulajdonságaik vannak.

Nevezzük meg néhány fizikai test és fizikai jelenség tulajdonságát!

Az embernek van magassága, tömege, súlya, az olajnak sűrűsége, a szélnek sebessége, az elektromos áramnak erőssége…

A fenti példák alapján leszögezhetjük, hogy azok a mennyiségek, amelyek  a fizikai testek és fizikai jelenségek fizikai tulajdonságait jellemzik, a fizikai mennyiségek.

Ahhoz, hogy a fizikai mennyiségeket összehasonlíthassuk, meg kell mérni őket.Amíg nem mérjük meg őket, nincs lehetőségünk a pontos összehasonlításra sem.

Például mondhatjuk azt, hogy két ember tömege megközelítőleg egyenlő, de hogy valóban mennyi , és  egyenlő-e a tömegük,  azt csak akkor tudjuk meghatározni ha lemérjük őket.

Mit lehet mérni?

Az autó sebességét, a levegő hőmérsékletét, élelmiszerek tömegét…

Mit értünk mérés alatt?

Mérés során az adott  fizikai mennyiséget összehasonlítjuk a fizikai mennyiség elfogadott mértékegységével.

A mérés eredménye  azt fejezi ki, hogy a mért mennyiség  hányszorosa   a megállapodás szerinti  mértékegységnek.

Ha pl. a tábla hosszát mérjük, akkor a hosszát összehasonlítjuk az  1 méter hosszú mérőrúd hosszával.Ha a tábla 2-szer hosszabb a mérőrúdnál, ez azt jelenti, hogy a tábla hossza 2 méter.

Méréskor meghatározzuk a megfelelő mértékegységet, majd alkalmas mérőeszközt választunk. Mérhetünk mérőeszközökkel, vagy mérőműszerekkel.

Mérőeszközök ( közvetlen összehasonlítás ): vonalzó, mérőszalag, szögmérő…

Mérőműszerek ( közvetett úton történő összehasonlítás): sebességmérő óra, villanyóra, hőmérő, amperméter….

Hogyan  írjuk le a  kapott mérési eredményeket?

Például, ha erőt mértünk dinamométerrel, és  a mérés eredménye  5 N, felírhatjuk, hogy   F= 5 N .

A fizikai mennyiség, tehát  mindig a  számérték  és  a megfelelő mértékegység szorzataként írható fel.

           Fizikai mennyiség = számérték · mértékegység

Például:      A fizikai mennyiség jelét és mértékegységét  a Nemzetközi Mértékegységrendszer   írja elő, a számértéket pedig méréséel határozzuk meg.                                           

A fizikai mennyiség jelét dőlt, a mértékegységeket pedig egyenes állású betűkkel írjuk.