VI.osztály – 4.3. A Nemzetközi Mértékegységrendszer

Mi vezetett a Nemzetközi Mértékegységrendszer kialakulásához?

A történelem folyamán sokféle mértékegységrendszer alakult ki. Ugyanazt a fizikai mennyiséget különböző országokban  nem egyforma mértékegységekben mérték. Ez sok problémát és félreértést  okozott a mérési eredmények összehasonlításakor.Ezért ki kellett alakítani egy egységes mértékegységrendszert.

Ez a Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Systéme International d’Unités) mértékrendszer, amelyet a Mérésügyi Világszervezet 1960-ban fogadott el Párizsban .Ma  már a világ országainak többsége elfogadta az SI mértékrendszert, igy a mi országunk is 1980-ban.

A Nemzetközi Mértékegységrendszer jelentősége abban van, hogy bevezetésével  egységes mértékegységrendszert  használnak az egész világon. Ez megkönnyíti  a nemzetközi együttműködést  a gazdaságban és a tudományban.

A Nemzetközi Mértékegységrendszer szerint az összes természeti jelenség leírásához elegendő hét fizikai mennyiség: a hosszúság, az idő, a tömeg, a hőmérséklet, az áramerősség, a fényerősség és az anyagmennyiség. Ezeket a mennyiségeket alapmennyiségeknek nevezzük.

Az összes többi fizikai mennyiség , amelyeket származtatott fizikai mennyiségeknek nevezünk,  kifejezhető az alapmennyiségekkel.

Például,  területet és térfogatot a hosszúság határozza meg, a sebesség a megtett út és az idő hányadosa …

A fizikai mennyiségek két csoportba sorolhatók:

• hét alapmennyiség
• származtatott mennyiségek ( ezekből több van)

Ez a felosztás érvényes a mértékegységekre is. Igy vannak:

• alapmértékegységek
• származtatott mértékegységek

A Nemzetközi Mértékegységrendszer bevezette a  fizikai alapmennyiségek  mértékegységét is. Ezek az alapmértékegységek. Az összes többi, vagyis a származtatott  mértékegységek ezek segítségével fejezhetők ki.

A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) alapmennyiségei és alapmértékegységei:

Nézzétek meg az alábbi prezentációt:

  01-Nemzetközi Mértékegységrendszer