Havi bejegyzések: január 2014

Mi történne, ha egy olyan égitest, mint a Jupiter, olyan  közel lenne a Földhöz, mint a Hold? Vajon kitöltené az éjszakai égboltot? Erre a kérdésre kereste a választ Ron Miller illusztrátor, az alábbi

Képgaléria   szerkesztője

Fontos megjegyezni, hogy mindez csak vizualizáció, az illusztrátor  képzeletének játéka. Ha egy olyan óriásbolygó mint a Jupiter, a Naprendszer legnagyobb bolygója, melynek tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének, tényleg olyan közel lenne a Földhöz, mint a Hold,  hatalmas gravitációval hatna a mi bolygónkra.

Átmenetileg azonban a fizika törvényeit felfüggesztve.  képzeljük csak  el, milyen csodálatos lenne az esti égbolton  egy olyan  bolygót látni   hihetetlen részletességgel, mint a Szaturnusz.

Összehasonlításként íme néhány adat :

•  a Hold és Föld közötti távolság  386.243 km 

• a Hold  átmérője kb. 3476 km 

• A Föld átmérője 12742 km 

… hogy két éve

• olvassátok

• követitek

• kommentároljátok

• és szeretitek

Varga Éva fizika honlapját

A mai napon, 71 évvel ezelőtt, 1943. január 7-én húnyt el  New York-ban Nikola Tesla, a világ egyik legjelentősebb és leghíresebb   tudósa, fizikusa és feltalálója.

Nikola Tesla 1856-ban született az Osztrák -Magyar Monarchia területén, egy Smiljan nevű faluban, mely ma Horvátországban van. Életében 146 szabadalmat (ebből 112-t Amerikában) jegyeztek be a neve alatt.

Tevékenységét elsősorban az elektromosság és mágnesesség területén fejtette ki. Munkássága azonban kiterjedt a fizika szinte minden ágára. Ő volt aki a váltóáramú áramellátást, a hozzá tartozó motorokat, dinamókat és elosztási rendszereket először kigondolta. Úttörő szerepe volt a rádiózásban, a távirányításban. Több fontos elméleti munkán és szabványon kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamoshálózat, vagy a váltóáramú motor is. Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz.

1960-ban Párizsban teslának nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. Jele: T.

Tesla a  XIX. század végén – XX. század elején tevékenykedő fizikus volt, aki korát jelentősen  megelőzte:

• Az I. világháború idején kidolgozott egy szerkezetet, ami rádióhullámok visszaverésével jelezte egy nagyobb test, például hajó közeledését. A hadsereg azonban nem érdeklődött találmánya iránt, ám a II. világháborúban ezt már radarként használták.

• Ő készítette először a forgólapátok nélküli szivattyút és turbinát. A Krka folyón  Tesla tervei alapján (a Niagara erőművel párhuzamosan) vízi erőmű épült, amely Sibeniket látta el árammal. Az erőművet 1895 -ben építették és abban az évben már működött is – mindössze két nappal azután, hogy a Niagarán szintén Tesla erőműve megkezdte a működését.  Sibenik számos más európai várost megelőzve kapott villamos energiát. Ebben a horvát kikötővárosban előbb volt elektromos közvilágítás, mint Bécsben.

• Tesla azonban számos meghökkentő dolgot is művelt, amit akkoriban sokan bűvészkedésnek – varázslásnak is gondolhattak. Többek között a XX. század elején Colorado Springsben végzett kísérleteket, drótnélküli energiaátvitellel. Berendezéseivel több százezer volt elektromos feszültséget hozott létre, amelyekkel mesterséges villámokat állított elő.

Teslát azonban nem támogatta az akkori tudományos közélet, és gazdasági hasznát sem látták, további kutatását szponzorok híján megszakította.

Tesla a a New York-i Tudományos Akadémia  és a Szerb Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt.

The WordPress.com stats helper monkeys prepared a 2013 annual report for this blog.

Here’s an excerpt:

The Louvre Museum has 8.5 million visitors per year. This blog was viewed about 73,000 times in 2013. If it were an exhibit at the Louvre Museum, it would take about 3 days for that many people to see it.