dec 24 2012
Tartalomjegyzék
Szerző :
dec 21 2012
A csillagászati tél kezdete – 5 kérdés és 5 válasz
1. Mikor kezdődik a csillagászati tél ?
A csillagászati tél az északi féltekén ma, 2012. 12. 21-én 12h 12 perckor kezdődik.
2. Miért éppen ekkor kezdődik a tél ?
A tél a téli napforduló alkalmával kezdődik. A napfordulóval a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki.
A téli napforduló az az időpont,amikor a Nap eléri legmagasabb déli pozícióját a Baktérítőn . Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni.
Az északi féltekén ma legrövidebb a nappal, és leghosszabb az éjszaka.
A téli napforduló idején az Északi sarkkörön 24 órán át tart az éjszaka.
3. Mi a helyzet a déli féltekén ?
A déli féltekén ezen a napon a leghosszabb a nappal, legrövidebb az éjszaka és kezdődik a nyár.
A Déli sarkkörön a téli napforduló idején 24 órán át nappal van.
4. Miért alacsonyabb télen a hőmérséklet mint nyáron ?
A Föld forgástengelye a téli napforduló idején hajlik el legnagyobb szögben a Nap sugaraitól. A napsugaraknak az Egyenlítőhöz viszonyított beesési szöge miatt az Északi félteke kevesebb fényt kap, ezáltal pedig kevesebb hőt is. Ezért alacsonyabb télen a hőmérséklet.
5. Meddig tart a tél ?
A tél 2013. március 20-ig tart.
dec 19 2012
VII. osztály – 2.1. Galileo Galilei kísérlete
1. A legenda szerint Galileo Galilei a pisai ferde torony tetejéről különböző tömegű tárgyakat dobott le.
Ezzel a kísérlettel azt bizonyította, hogy a Föld gravitációs terében minden test azonos gyorsulással esik, vagyis az esés sebessége független az aláhulló tárgy tömegétől.
A legenda ugyan sok komoly tudományos műben, lexikonban és tankönyvben is megtalálható, de több mint valószínű, hogy Galilei a szabadesés törvényére az egyre meredekebb lejtőkön legördülő golyók mozgásának méréséből következtetett.
2. Egy virtuális laboratóriumban ismételjétek meg ezt a kísérletet !
dec 11 2012
Mindent a jégről – 10 kérdés és 10 válasz
1. Hogyan keletkezik a jég ?
A víz három lehetséges halmazállapota:
- a szilárd,
- a folyékony
- és a légnemű.
A hőmérséklet változása következtében a víz bizonyos hőmérsékleti értéknél egyik halmazállapotból a másikba alakul át, ezt a jelenséget nevezzük halmazállapot – változásnak.
2. Hány Celsius fokon fagy a víz ?
A tiszta víz 0°C hőmérsékleten fagy meg. Ez a hőmérséklet a víz fagyáspontja.
3. Miért úszik a jég a vízen ?
A jég könnyebb a víznél, ezért úszik rajta. Míg a víz sűrűsége 1 000 kg/m³, addig a jég sűrűsége 900 kg/m³.
4. Mért reped szét a vízzel telt üveg, ha megfagy benn a víz ?
A jég térfogata nagyobb a víznél, ezért a megfagyott víz szétrepeszti az üveget.
5. Miért nagyobb a 0°C-os jég térfogata, mint a 0°C-os vízé?
Mivel a vízmolekulák kristályrácsba rendeződve egymástól távolabb kerültek.
6. Hány Celsius fokon olvad a jég ?
A jég 0 °C hőmérsékleten olvad. Ez a hőmérséklet a jég olvadáspontja.
7. Miért nem változik a vízszint, ha a jég elolvad?
Az úszó jég ugyanannyi vízből áll, mint amennyi vizet kiszorít. Ugyanis mivel úszás közben egyensúlyban van, így a rá ható felhajtóerő megegyezik a jég súlyával, de megegyezik a kiszorított víz súlyával is Arkhimédész törvénye szerint. Tehát az úszó jég súlya, így a benne levő víz térfogata megegyezik a kiszorított vízével.
8. Miért jobb hővezető a jég, mint a frissen hullott hó?
A jég kristályai között sokkal kevesebb levegő van, mint a hó kristályai között.
9. Miért nem fáznak az eszkimók a jégkunyhóban?
A jég jó hőszigetelő, ezért megvédi lakóit a kinti erős hidegtől. A kunyhó falait belülről prémes állatbőrökkel borítják, amelyek elszigetelik a belső teret a jégfal közvetlen hűtő hatásától. A jégkunyhóban tüzelni is lehet, levegője kellemesre felfűthető. A levegő felmelegítéséhez kevés hő szükséges, mert kicsi a fajhője, és mert a felmelegítendő levegőnek viszonylag nem nagy a hőkapacitása, és a kunyhó építésére felhasznált jégmennyiségnek nagy a tömege. Ekkora jégmennyiség megolvasztásához tehát sokszorosan több hőre volna szükség, mint amennyit a levegő fűtésére felhasználnak.
10. Miért van télen jégvirág az ablakon?
A jégvirág téli, igen hideg időben, fűtött helyiségek külső ablakainak belső felületén keletkező, finom, kristályos jégbevonat. Az ablaküveget télen a külső fagyos levegő erősen lehűti. A szobában levő meleg levegő, érintkezve a hideg ablakfelülettel, igen vékony rétegben harmatpont alá hűl, és az ablaküvegen megkezdődik a pára kicsapódása. Először néhány kis jégkristály keletkezik. A jégkristályok egyes csúcsain folytatódik a kicsapódás, majd az újabb csúcsokon, és így tovább. Ennek következtében rendkívül érdekes, ágas-bogas, néha egészen szabályosnak tűnő páfrányszerű jégbevonat keletkezik.
dec 10 2012
Mindent a hóról – 10 kérdés és 10 válasz
Országszerte esett a hó, idén először nagy mennyiségben. Vajon mennyit tudtok a hó tulajdonságairól vagy magáról a havazás okairól? 10 kérdés és 10 válasz, amit a hóról, a havazásról tudni kell.
1. Miért nem esik hó nyáron?
Télen a levegő hőmérséklete már kis magasságokban is 0 °C alatt van. Tudjuk, hogy 0 °C alatti hőmérsékleten a víz, vagyis a levegőben levő vízpára átalakul szilárd halmazállapotú kis jégtűkké. Az aprócska jégtűk hópelyhekké tapadnak össze, és a földre hullanak.
Nyáron is 0 °C alatt van a hőmérséklet nagy magasságokban. Ott keletkezik is hó (havazás a magas hegyekben), de mire a hópelyhek a földre érnének a vastag, meleg földfelszíni levegőrétegekben vízcseppekké olvadnak.
2. Miért olvad meg a hó a háztetőn hamarabb, mint az aszfalton?
A vízszintes aszfaltra ferdén esnek a napsugarak, míg a ferdén álló háztetőre majdnem merőlegesen. Másrészt a háztetőt alulról a ház is fűti.
3. Miért olvad el a hó, ha megsózzuk, és miért nem fagy meg ekkor a hólé, holott a hőmérséklet 0°C alatt van?
Ha valamilyen sót, például konyhasót oldunk vízben, akkor a víz fagyáspontja csökken, vagyis 0 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg. Minél töményebb az oldat – vagyis minél több sót oldottunk fel ugyanannyi vízben – annál alacsonyabb hőfokon következik be a fagyás. Ezért nem fagy meg a sós víz akkor sem, ha a hőmérő higanyszála több fokkal is a fagypont alá süllyed.
4. Miért kíván a gazda hótakarót a vetésre?
A hó jó hőszigetelő, ezért megvédi az alatta levő talajt az erős lehűléstől.
5. Miért hűl le gyorsabban a levegő téli éjszakákon, ha a talajt hó borítja?
Ha a földet nem fedi hó, akkor a talaj a nappal felvett hőt éjszaka részben a levegőnek adja át, ez lassítja a levegő lehűlését. Ha a földet hó borítja, ez a hőátadás csak kismértékben történhet meg. A hó ugyanis jó hőszigetelő, mivel sok levegőt tartalmaz.
6. Miért nem sikerülhet nagyon nagy hidegben a hógolyó?
Amikor a porhóból hógolyót gyúrunk, a nyomás hatására a hó sok helyen kissé megolvad. A nyomást megszüntetve a megolvadt víz újra megfagy, ezzel egymáshoz fagyasztja az addig különálló jégkristályokat, így a porhóból szilárd, alaktartó hógolyót nyertünk. Nagyon nagy hidegben előfordulhat, hogy nem sikerül a hógolyókészítés, mert a kezünkkel nem tudunk akkora nyomást kifejteni, hogy a jég olvadáspontja a hó hőmérséklete alá csökkenjen.
7. Miért és hogyan keletkezik a hó?
A hó akkor keletkezik be, ha erőteljes felfelé irányuló légáramlás van s közben a felhő hirtelen lehűl. Apró kis kristályok keletkeznek, melyekhez még vízcseppecskék hozzáfagynak és mikor a súlyuk már a szükségesre megnövekedett, megindul a havazás.
8. Miért olvad meg a hó enyhüléskor hamarabb a csatornafedeleken, mint a járda egyéb helyein?
A csatornafedeleket fémből készítik. A fém jó hővezető és kicsi a fajhője. Ezért az enyhe levegő hatására a fémcsatorna jobban felmelegszik, mint a járda burkolata, így megolvaszthatja a rajta lévő hóréteget.
9
. Miért van az, hogy hideg téli időben egyszer hópelyhek esnek, máskor ellenben ónos eső esik?
A hópelyhek apró jégkristályokból állnak. Ilyen apró jégkristályok csak felhőkben, rendszerint több ezer méteres magasságban keletkeznek. Onnan csak akkor juthatnak le hozzánk, ha a közbeeső rétegben mindenütt nulla fokos vagy alacsonyabb hőmérséklet van, ellenkező esetben a jégkristályok esés közben vízcseppekké olvadnak el, és így jutnak a Föld felszínére.
Télen elég gyakran előfordul az is, hogy a felső és alsó hideg levegőréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű levegőréteg kerül. Ekkor a felső hideg rétegben keletkezett hó középső melegebb rétegben esőcseppekké olvad, amelyek az alsó fagyos réteget elérve jéggömböcskékké fagynak. Ez az az eset, amikor nem havazás, hanem ónos eső érkezik le a Földre.
10. Miért a fák tövénél kezd el olvadni a hó?
A sötétebb színű testek jobban elnyelik a rájuk eső fénysugarakat, mint a világosak. A világos hó meglehetősen jól visszaveri a ráeső napsugarakat, ezért csak kicsit melegszik, magától nehezen olvad. A sötét színű fatörzs sokkal több napsugarat nyel el, csak keveset ver vissza, így jobban melegszik, mint a hó. Ezért a melegebb fatörzs közelében a hó gyorsabban olvad, mint a fa törzsétől távolabb.
dec 9 2012
Hogyan alakulnak ki a hópelyhek?
Reggel óta szakadatlanul esik. Esik, esik a hó és minden csodálatosan fehér. A csendesen aláhulló pihék gyorsan beborítják a a várost, ünnepiessé varázsolják…
Nézegessünk egy kicsit a hópelyheket. Mert van rajtuk mit nézni. Ugyanis nagyon sokféle formájúak és nagyságúak lehetnek. És most nem arra gondolok, hogy nagy pelyhekben vagy apró pelyhekben esik. A hópelyhek szerkezete ugyanis nagyon sokféle lehet. De hogyan alakulnak ki ?
A hó 0 °C alatt képződő csapadék. A vízpárát tartalmazó levegő lehűlésével jön létre. Egy apró kis jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek.
A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ:
- 0 ° C és − 8 ° C között : elsősorban tű alakú
- −5 ° C és −10 ° C között : oszlopok, lapocskák
- −10 ° C és −20 ° C között : lapocskák
- −13 ° C és −17 ° C között : hócsillagok
- −18 ° C és −25 ° C között : oszlopok, kombinált lapocskák keletkeznek.
Nézzétek meg az alábbi fotógalériákat .Érdemes rácsodálkozni a természet kreativitására.
dec 5 2012
VI. osztály – 3.6. Az erő – gyakorló feladatok
Az ellenőrző előtt oldjátok meg ezt a néhány egyszerű feladatot ! Az átadott feladatlap 5 pontot ér . Sok sikert az ellenőrzőn !
nov 28 2012
VIII.osztály – 2.2. Fénytan – gyakorló feladatok
Oldjátok meg az alábbi feladatokat és adjátok őket át az ellenőrző előtt. Az 5 megoldott feladat 10 pontot ér.
Legyetek szorgalmasak, sok sikert az ellenőrzőn !
dec 31 2012
2012 – év végi összefoglaló
Kattints a képre !
Share this:
Like this:
Általános információk • 0