Általános információk

A matematika egyik leggyakrabban használt állandója a π,  a  kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiált szám. Értéke kerekítéssel 3,14, ezért tartják a napját március 14-én.

A π titokzatos szám, mert …

• 3,1415926535…-tel kezdődik és a végtelenségig tart
• ha összeadjuk az első húsz tizedesjegyét, 100-at kapunk eredményként
• ha összeadjuk az első (6+6) × (6+6), tehát 144 tizedesjegyet, akkor 666-ot kapunk
• különös véletlen, hogy 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein.

Mi történne, ha egy olyan égitest, mint a Jupiter, olyan  közel lenne a Földhöz, mint a Hold? Vajon kitöltené az éjszakai égboltot? Erre a kérdésre kereste a választ Ron Miller illusztrátor, az alábbi

Képgaléria   szerkesztője

Fontos megjegyezni, hogy mindez csak vizualizáció, az illusztrátor  képzeletének játéka. Ha egy olyan óriásbolygó mint a Jupiter, a Naprendszer legnagyobb bolygója, melynek tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének, tényleg olyan közel lenne a Földhöz, mint a Hold,  hatalmas gravitációval hatna a mi bolygónkra.

Átmenetileg azonban a fizika törvényeit felfüggesztve.  képzeljük csak  el, milyen csodálatos lenne az esti égbolton  egy olyan  bolygót látni   hihetetlen részletességgel, mint a Szaturnusz.

Összehasonlításként íme néhány adat :

•  a Hold és Föld közötti távolság  386.243 km 

• a Hold  átmérője kb. 3476 km 

• A Föld átmérője 12742 km 

… hogy két éve

• olvassátok

• követitek

• kommentároljátok

• és szeretitek

Varga Éva fizika honlapját

A mai napon, 71 évvel ezelőtt, 1943. január 7-én húnyt el  New York-ban Nikola Tesla, a világ egyik legjelentősebb és leghíresebb   tudósa, fizikusa és feltalálója.

Nikola Tesla 1856-ban született az Osztrák -Magyar Monarchia területén, egy Smiljan nevű faluban, mely ma Horvátországban van. Életében 146 szabadalmat (ebből 112-t Amerikában) jegyeztek be a neve alatt.

Tevékenységét elsősorban az elektromosság és mágnesesség területén fejtette ki. Munkássága azonban kiterjedt a fizika szinte minden ágára. Ő volt aki a váltóáramú áramellátást, a hozzá tartozó motorokat, dinamókat és elosztási rendszereket először kigondolta. Úttörő szerepe volt a rádiózásban, a távirányításban. Több fontos elméleti munkán és szabványon kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamoshálózat, vagy a váltóáramú motor is. Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz.

1960-ban Párizsban teslának nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. Jele: T.

Tesla a  XIX. század végén – XX. század elején tevékenykedő fizikus volt, aki korát jelentősen  megelőzte:

• Az I. világháború idején kidolgozott egy szerkezetet, ami rádióhullámok visszaverésével jelezte egy nagyobb test, például hajó közeledését. A hadsereg azonban nem érdeklődött találmánya iránt, ám a II. világháborúban ezt már radarként használták.

• Ő készítette először a forgólapátok nélküli szivattyút és turbinát. A Krka folyón  Tesla tervei alapján (a Niagara erőművel párhuzamosan) vízi erőmű épült, amely Sibeniket látta el árammal. Az erőművet 1895 -ben építették és abban az évben már működött is – mindössze két nappal azután, hogy a Niagarán szintén Tesla erőműve megkezdte a működését.  Sibenik számos más európai várost megelőzve kapott villamos energiát. Ebben a horvát kikötővárosban előbb volt elektromos közvilágítás, mint Bécsben.

• Tesla azonban számos meghökkentő dolgot is művelt, amit akkoriban sokan bűvészkedésnek – varázslásnak is gondolhattak. Többek között a XX. század elején Colorado Springsben végzett kísérleteket, drótnélküli energiaátvitellel. Berendezéseivel több százezer volt elektromos feszültséget hozott létre, amelyekkel mesterséges villámokat állított elő.

Teslát azonban nem támogatta az akkori tudományos közélet, és gazdasági hasznát sem látták, további kutatását szponzorok híján megszakította.

Tesla a a New York-i Tudományos Akadémia  és a Szerb Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt.

The WordPress.com stats helper monkeys prepared a 2013 annual report for this blog.

Here’s an excerpt:

The Louvre Museum has 8.5 million visitors per year. This blog was viewed about 73,000 times in 2013. If it were an exhibit at the Louvre Museum, it would take about 3 days for that many people to see it.

1. Mikor kezdődik a csillagászati tél ?

A csillagászati tél az északi féltekén szombaton, 2013. december 21-én 17 h 11 perckor  kezdődik.

A nap ezen a napon 7 h 13 perckor kel, és 16 h – kor nyugszik. Szombaton lesz az év legrövidebb nappala, amely 8 h 47 percet tart.

2. Miért éppen ekkor  kezdődik  a tél ?

A tél a téli napforduló alkalmával kezdődik.  A napfordulóval a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki.

A téli napforduló az az időpont,amikor  a Nap eléri legmagasabb déli pozícióját a Baktérítőn . Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni.
Az északi féltekén ma  legrövidebb a nappal, és leghosszabb az éjszaka.

A téli napforduló idején az Északi sarkkörön 24 órán át tart az éjszaka.

3. Mi a helyzet a déli féltekén ?

A déli féltekén  ezen a napon a leghosszabb a nappal,  legrövidebb az éjszaka és kezdődik a nyár.

A  Déli sarkkörön  a téli napforduló idején 24 órán át nappal van.

4. Miért alacsonyabb télen a hőmérséklet mint nyáron ?

A  Föld forgástengelye a téli napforduló idején   hajlik el  legnagyobb szögben  a Nap sugaraitól. A napsugaraknak az Egyenlítőhöz viszonyított beesési szöge miatt az Északi félteke kevesebb fényt kap, ezáltal pedig kevesebb hőt is. Ezért  alacsonyabb télen  a hőmérséklet.

5. Meddig tart a tél ?

A tél  2014. március 20-ig tart.

Országszerte esett  a hó, idén először nagy mennyiségben. Vajon mennyit tudtok  a hó tulajdonságairól vagy magáról a havazás okairól? 10 kérdés és 10 válasz, amit a hóról, a havazásról  tudni kell.

1. Miért nem esik hó nyáron?

Télen a levegő hőmérséklete már kis magasságokban is  0 °C alatt van. Tudjuk, hogy  0 °C alatti hőmérsékleten a víz, vagyis a levegőben levő vízpára átalakul szilárd halmazállapotú kis  jégtűkké. Az aprócska jégtűk  hópelyhekké tapadnak össze, és a földre hullanak.

Nyáron is 0 °C alatt van a hőmérséklet nagy  magasságokban. Ott keletkezik is hó (havazás a magas hegyekben), de mire a hópelyhek a földre érnének a vastag, meleg földfelszíni levegőrétegekben vízcseppekké olvadnak.

2. Miért olvad meg a hó a háztetőn hamarabb, mint az aszfalton?

A vízszintes aszfaltra ferdén esnek a napsugarak, míg a ferdén álló háztetőre majdnem merőlegesen. Másrészt a háztetőt alulról a ház is fűti.

3. Miért olvad el a hó, ha megsózzuk, és miért nem fagy meg ekkor a hólé, holott a hőmérséklet 0°C alatt van?

Ha valamilyen sót, például konyhasót oldunk vízben, akkor a víz fagyáspontja csökken, vagyis 0 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg. Minél töményebb az oldat – vagyis minél több sót oldottunk fel ugyanannyi vízben – annál alacsonyabb hőfokon következik be a fagyás. Ezért nem fagy meg a sós víz akkor sem, ha a hőmérő higanyszála több fokkal is a fagypont alá süllyed.

4. Miért kíván a gazda hótakarót a vetésre?

A hó jó hőszigetelő, ezért megvédi az alatta levő talajt az erős lehűléstől.

5. Miért hűl le gyorsabban a levegő téli éjszakákon, ha a talajt hó borítja?

Ha a földet nem fedi hó, akkor a talaj a nappal felvett hőt éjszaka részben a levegőnek adja át, ez lassítja a levegő lehűlését. Ha a földet hó borítja, ez a hőátadás csak kismértékben történhet meg. A hó ugyanis jó hőszigetelő, mivel sok levegőt tartalmaz.

6. Miért nem sikerülhet nagyon nagy hidegben a hógolyó?

Amikor a porhóból  hógolyót gyúrunk, a nyomás hatására a hó sok helyen kissé megolvad. A nyomást megszüntetve a megolvadt víz újra megfagy, ezzel egymáshoz fagyasztja az addig különálló jégkristályokat, így a porhóból szilárd, alaktartó hógolyót nyertünk. Nagyon nagy hidegben előfordulhat, hogy nem sikerül a hógolyókészítés, mert a kezünkkel nem tudunk akkora nyomást kifejteni, hogy a jég olvadáspontja a hó hőmérséklete alá csökkenjen.

7. Miért és hogyan keletkezik a hó?

A hó akkor keletkezik be, ha erőteljes felfelé irányuló légáramlás van s közben a felhő hirtelen lehűl. Apró kis kristályok keletkeznek, melyekhez még vízcseppecskék hozzáfagynak és mikor a súlyuk már a szükségesre megnövekedett, megindul a havazás.

8. Miért olvad meg a hó enyhüléskor hamarabb a csatornafedeleken, mint a járda egyéb helyein?

A csatornafedeleket fémből készítik. A fém jó hővezető és kicsi a fajhője. Ezért az enyhe levegő hatására a fémcsatorna jobban felmelegszik, mint a járda burkolata, így megolvaszthatja a rajta lévő hóréteget.

9. Miért van az, hogy hideg téli időben egyszer hópelyhek esnek, máskor ellenben ónos eső esik?

A hópelyhek apró jégkristályokból állnak. Ilyen apró jégkristályok csak felhőkben, rendszerint több ezer méteres magasságban keletkeznek. Onnan csak akkor juthatnak le hozzánk, ha a közbeeső rétegben mindenütt nulla fokos vagy alacsonyabb hőmérséklet van, ellenkező esetben a jégkristályok esés közben vízcseppekké olvadnak el, és így jutnak a Föld felszínére.

Télen elég gyakran előfordul az is, hogy a felső és alsó hideg levegőréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű levegőréteg kerül. Ekkor a felső hideg rétegben keletkezett hó középső melegebb rétegben esőcseppekké olvad, amelyek az alsó fagyos réteget elérve jéggömböcskékké fagynak. Ez az az eset, amikor nem havazás, hanem ónos eső érkezik le a Földre.

10. Miért a fák tövénél kezd el olvadni a hó?

A sötétebb színű testek jobban elnyelik a rájuk eső fénysugarakat, mint a világosak. A világos hó meglehetősen jól visszaveri a ráeső napsugarakat, ezért csak kicsit melegszik, magától nehezen olvad. A sötét színű fatörzs sokkal több napsugarat nyel el, csak keveset ver vissza, így jobban melegszik, mint a hó. Ezért a melegebb fatörzs közelében a hó gyorsabban olvad, mint a fa törzsétől távolabb.

A Gyermek Jogairól szóló Egyezményt – hivatalos nevén A gyermekek jogainak konvencióját 1989. november 20-án New Yorkban fogadta el az ENSZ Közgyűlése. Azóta ezt a napot, november 20-át, a Gyermeki Jogok Világnapjaként tartjuk számon.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden a tervezetthez képest később jelentette be, hogy ki kapta idén a fizikai Nobel-díjat, az indoklás szerint a tanácskozás a bejelentés előtt nem sokkal is tartott még.

A bejelentést követően pezsgőt bontottak az Európai Nukleáris Kutató Szervezetben, a CERN-ben annak hallatán, hogy az általuk igazolt Higgs-bozon létezését megjósoló Peter Higgs és Francois Englert kapta a fizikai Nobel-díjat i. A Genf mellett működő intézet főigazgatója a stockholmi bejelentést követően tartott sajtótájékoztatón kijelentette: nagy napja ez a részecskefizikának.

2012. július 4-én az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN meyrini székhelyén készített kép Francois Englert belga (b) és Peter Higgs brit fizikusról, akik 2013. október 8-án megosztva elnyerték a fizikai Nobel-díjat

Az isteni részecske titka

A Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja 2012 júliusában bejelentette, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak a nagy hadronütköztetőben folyó kísérleteik során. Peter Higgs már 1964-ben megjósolta a szubatomi részecske létezését.

Higgs úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a „rést” a természet alapvető működését leíró standard modellben, hiszen nélküle a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban a szerteszét röpködő „részecsketörmelékből” nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok.

A felfedezést korábban is úgy emlegették már, hogy az az évszázad legnagyobb tudományos eredményeinek egyike lehetne, és körülbelül olyan nagy hatású, mint a Holdra szállás.

Az „isteni részecske elnevezés” Leon Max Lederman amerikai, ugyancsak Nobel-díjas részecskefizikushoz köthető, bár eredetileg állítólag nem tervezett ilyen névadást.

1993-ban egy megjelenésre váró könyvében „istenverte részecskének” akarta nevezni a Higgs-bozont, mert senki sem találja. A kiadója azonban úgy gondolta, hogy több példány lenne eladható az „isteni részecske” elnevezéssel, így végül ez lett a könyv címe: „Az isteni részecske: Ha az univerzum a válasz, akkor mi a kérdés?”

A Higgs- részecskéről többet olvashattok a Wikipédián.

Peter Higgs

1993  óta október 5.  a pedagógusjogok világnapja.

Az UNESCO  (Egyesült Nemzetek nevelésügyi, tudományos és művelődésügyi szervezete) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1966-ban ezen a napon fogadta el a pedagógusjogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot.

Ez a határozat  a pedagógusok jogaival és munkájuk társadalmi elismerésével összefüggő alapelveket rögzítő dokumentumra vonatkozik. Hangsúlyozza a pedagógus  meghatározó  szerepét az oktatásában és nevelésben,  a tanítók és tanárok helyzetére vonatkozó elveket és ajánlásokat.

Amikor a sok szakmaiatlan kormányzati döntés miatt napról – napra egyre nehezebb körülmények között vagyunk kénytelenek  oktatni és nevelni, vajon hogyan is valósulnak meg nálunk a pedagógusjogok ?