Általános információk

The WordPress.com stats helper monkeys prepared a 2013 annual report for this blog.

Here’s an excerpt:

The Louvre Museum has 8.5 million visitors per year. This blog was viewed about 73,000 times in 2013. If it were an exhibit at the Louvre Museum, it would take about 3 days for that many people to see it.

1. Mikor kezdődik a csillagászati tél ?

A csillagászati tél az északi féltekén szombaton, 2013. december 21-én 17 h 11 perckor  kezdődik.

A nap ezen a napon 7 h 13 perckor kel, és 16 h – kor nyugszik. Szombaton lesz az év legrövidebb nappala, amely 8 h 47 percet tart.

2. Miért éppen ekkor  kezdődik  a tél ?

A tél a téli napforduló alkalmával kezdődik.  A napfordulóval a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki.

A téli napforduló az az időpont,amikor  a Nap eléri legmagasabb déli pozícióját a Baktérítőn . Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni.
Az északi féltekén ma  legrövidebb a nappal, és leghosszabb az éjszaka.

A téli napforduló idején az Északi sarkkörön 24 órán át tart az éjszaka.

3. Mi a helyzet a déli féltekén ?

A déli féltekén  ezen a napon a leghosszabb a nappal,  legrövidebb az éjszaka és kezdődik a nyár.

A  Déli sarkkörön  a téli napforduló idején 24 órán át nappal van.

4. Miért alacsonyabb télen a hőmérséklet mint nyáron ?

A  Föld forgástengelye a téli napforduló idején   hajlik el  legnagyobb szögben  a Nap sugaraitól. A napsugaraknak az Egyenlítőhöz viszonyított beesési szöge miatt az Északi félteke kevesebb fényt kap, ezáltal pedig kevesebb hőt is. Ezért  alacsonyabb télen  a hőmérséklet.

5. Meddig tart a tél ?

A tél  2014. március 20-ig tart.

Országszerte esett  a hó, idén először nagy mennyiségben. Vajon mennyit tudtok  a hó tulajdonságairól vagy magáról a havazás okairól? 10 kérdés és 10 válasz, amit a hóról, a havazásról  tudni kell.

1. Miért nem esik hó nyáron?

Télen a levegő hőmérséklete már kis magasságokban is  0 °C alatt van. Tudjuk, hogy  0 °C alatti hőmérsékleten a víz, vagyis a levegőben levő vízpára átalakul szilárd halmazállapotú kis  jégtűkké. Az aprócska jégtűk  hópelyhekké tapadnak össze, és a földre hullanak.

Nyáron is 0 °C alatt van a hőmérséklet nagy  magasságokban. Ott keletkezik is hó (havazás a magas hegyekben), de mire a hópelyhek a földre érnének a vastag, meleg földfelszíni levegőrétegekben vízcseppekké olvadnak.

2. Miért olvad meg a hó a háztetőn hamarabb, mint az aszfalton?

A vízszintes aszfaltra ferdén esnek a napsugarak, míg a ferdén álló háztetőre majdnem merőlegesen. Másrészt a háztetőt alulról a ház is fűti.

3. Miért olvad el a hó, ha megsózzuk, és miért nem fagy meg ekkor a hólé, holott a hőmérséklet 0°C alatt van?

Ha valamilyen sót, például konyhasót oldunk vízben, akkor a víz fagyáspontja csökken, vagyis 0 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg. Minél töményebb az oldat – vagyis minél több sót oldottunk fel ugyanannyi vízben – annál alacsonyabb hőfokon következik be a fagyás. Ezért nem fagy meg a sós víz akkor sem, ha a hőmérő higanyszála több fokkal is a fagypont alá süllyed.

4. Miért kíván a gazda hótakarót a vetésre?

A hó jó hőszigetelő, ezért megvédi az alatta levő talajt az erős lehűléstől.

5. Miért hűl le gyorsabban a levegő téli éjszakákon, ha a talajt hó borítja?

Ha a földet nem fedi hó, akkor a talaj a nappal felvett hőt éjszaka részben a levegőnek adja át, ez lassítja a levegő lehűlését. Ha a földet hó borítja, ez a hőátadás csak kismértékben történhet meg. A hó ugyanis jó hőszigetelő, mivel sok levegőt tartalmaz.

6. Miért nem sikerülhet nagyon nagy hidegben a hógolyó?

Amikor a porhóból  hógolyót gyúrunk, a nyomás hatására a hó sok helyen kissé megolvad. A nyomást megszüntetve a megolvadt víz újra megfagy, ezzel egymáshoz fagyasztja az addig különálló jégkristályokat, így a porhóból szilárd, alaktartó hógolyót nyertünk. Nagyon nagy hidegben előfordulhat, hogy nem sikerül a hógolyókészítés, mert a kezünkkel nem tudunk akkora nyomást kifejteni, hogy a jég olvadáspontja a hó hőmérséklete alá csökkenjen.

7. Miért és hogyan keletkezik a hó?

A hó akkor keletkezik be, ha erőteljes felfelé irányuló légáramlás van s közben a felhő hirtelen lehűl. Apró kis kristályok keletkeznek, melyekhez még vízcseppecskék hozzáfagynak és mikor a súlyuk már a szükségesre megnövekedett, megindul a havazás.

8. Miért olvad meg a hó enyhüléskor hamarabb a csatornafedeleken, mint a járda egyéb helyein?

A csatornafedeleket fémből készítik. A fém jó hővezető és kicsi a fajhője. Ezért az enyhe levegő hatására a fémcsatorna jobban felmelegszik, mint a járda burkolata, így megolvaszthatja a rajta lévő hóréteget.

9. Miért van az, hogy hideg téli időben egyszer hópelyhek esnek, máskor ellenben ónos eső esik?

A hópelyhek apró jégkristályokból állnak. Ilyen apró jégkristályok csak felhőkben, rendszerint több ezer méteres magasságban keletkeznek. Onnan csak akkor juthatnak le hozzánk, ha a közbeeső rétegben mindenütt nulla fokos vagy alacsonyabb hőmérséklet van, ellenkező esetben a jégkristályok esés közben vízcseppekké olvadnak el, és így jutnak a Föld felszínére.

Télen elég gyakran előfordul az is, hogy a felső és alsó hideg levegőréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű levegőréteg kerül. Ekkor a felső hideg rétegben keletkezett hó középső melegebb rétegben esőcseppekké olvad, amelyek az alsó fagyos réteget elérve jéggömböcskékké fagynak. Ez az az eset, amikor nem havazás, hanem ónos eső érkezik le a Földre.

10. Miért a fák tövénél kezd el olvadni a hó?

A sötétebb színű testek jobban elnyelik a rájuk eső fénysugarakat, mint a világosak. A világos hó meglehetősen jól visszaveri a ráeső napsugarakat, ezért csak kicsit melegszik, magától nehezen olvad. A sötét színű fatörzs sokkal több napsugarat nyel el, csak keveset ver vissza, így jobban melegszik, mint a hó. Ezért a melegebb fatörzs közelében a hó gyorsabban olvad, mint a fa törzsétől távolabb.

A Gyermek Jogairól szóló Egyezményt – hivatalos nevén A gyermekek jogainak konvencióját 1989. november 20-án New Yorkban fogadta el az ENSZ Közgyűlése. Azóta ezt a napot, november 20-át, a Gyermeki Jogok Világnapjaként tartjuk számon.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden a tervezetthez képest később jelentette be, hogy ki kapta idén a fizikai Nobel-díjat, az indoklás szerint a tanácskozás a bejelentés előtt nem sokkal is tartott még.

A bejelentést követően pezsgőt bontottak az Európai Nukleáris Kutató Szervezetben, a CERN-ben annak hallatán, hogy az általuk igazolt Higgs-bozon létezését megjósoló Peter Higgs és Francois Englert kapta a fizikai Nobel-díjat i. A Genf mellett működő intézet főigazgatója a stockholmi bejelentést követően tartott sajtótájékoztatón kijelentette: nagy napja ez a részecskefizikának.

2012. július 4-én az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN meyrini székhelyén készített kép Francois Englert belga (b) és Peter Higgs brit fizikusról, akik 2013. október 8-án megosztva elnyerték a fizikai Nobel-díjat

Az isteni részecske titka

A Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja 2012 júliusában bejelentette, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak a nagy hadronütköztetőben folyó kísérleteik során. Peter Higgs már 1964-ben megjósolta a szubatomi részecske létezését.

Higgs úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a „rést” a természet alapvető működését leíró standard modellben, hiszen nélküle a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban a szerteszét röpködő „részecsketörmelékből” nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok.

A felfedezést korábban is úgy emlegették már, hogy az az évszázad legnagyobb tudományos eredményeinek egyike lehetne, és körülbelül olyan nagy hatású, mint a Holdra szállás.

Az „isteni részecske elnevezés” Leon Max Lederman amerikai, ugyancsak Nobel-díjas részecskefizikushoz köthető, bár eredetileg állítólag nem tervezett ilyen névadást.

1993-ban egy megjelenésre váró könyvében „istenverte részecskének” akarta nevezni a Higgs-bozont, mert senki sem találja. A kiadója azonban úgy gondolta, hogy több példány lenne eladható az „isteni részecske” elnevezéssel, így végül ez lett a könyv címe: „Az isteni részecske: Ha az univerzum a válasz, akkor mi a kérdés?”

A Higgs- részecskéről többet olvashattok a Wikipédián.

Peter Higgs

1993  óta október 5.  a pedagógusjogok világnapja.

Az UNESCO  (Egyesült Nemzetek nevelésügyi, tudományos és művelődésügyi szervezete) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1966-ban ezen a napon fogadta el a pedagógusjogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot.

Ez a határozat  a pedagógusok jogaival és munkájuk társadalmi elismerésével összefüggő alapelveket rögzítő dokumentumra vonatkozik. Hangsúlyozza a pedagógus  meghatározó  szerepét az oktatásában és nevelésben,  a tanítók és tanárok helyzetére vonatkozó elveket és ajánlásokat.

Amikor a sok szakmaiatlan kormányzati döntés miatt napról – napra egyre nehezebb körülmények között vagyunk kénytelenek  oktatni és nevelni, vajon hogyan is valósulnak meg nálunk a pedagógusjogok ?

1. Mikor kezdődik a csillagászati ősz ?

A csillagászati ősz  az északi féltekén  2013. szeptember 22.-én 20:44 -kor kezdődik.

2. Miért éppen ekkor  kezdődik  az ősz ?

Ekkor halad át  a Nap az  égboltnak egy nevezetes fiktív pontján, az őszponton. Ez az elképzelt pont az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, ahol a Nap éves látszólagos mozgása során az északi félgömbről a déli  félgömbre lép. Hagyományosan ez  szeptember 23-án  történik, és ezért tekintjük ezt a napot az ősz első napjának, de  az ősz  érkezésének pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik.

Ezen a napon van az északi féltekén az őszi napéjegyenlőség. Ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A téli  napfordulóig, december 22 – ig a nappalok  rövidebbek, az éjszakák hosszabbak lesznek.

3. Mi a helyzet a déli féltekén ?

A déli féltekén  ezen a napon van a tavaszi napéjegyenlőség és kezdődik a tavasz. A nappalok  hosszabbak, az éjszakák  rövidebbek lesznek.

4. Mi jellemző erre az időszakra?

Ebben az időszakban a nappalok rövidülnek és az időjárás fokozatosan fordul egyre hidegebbre, szelesebbre és csapadékosabbra. A lombhullató növények levelei  elsárgulnak, elvörösödnek, átmenetileg gyönyörű színpompába borítva a természetet, mielőtt elszáradnának és lehullanának a fákról.

5. Meddig tart az ősz ?

A csillagászati ősz az  őszi  napéjegyenlőségtől a téli  napfordulóig tart,  december  22-ig.

Hétfőn, szeptemben 2-án újra megszólal az iskolacsengő és kezdődik a tanítás.

A felsős tagozatok a délelőtti , az alsós tagozatok  a délutáni váltásban  indulnak.

Minden tanulónak sikerekben gazdag tanévet kívánok !