10. Miért van télen jégvirág az ablakon?

A jégvirág téli, igen hideg időben, fűtött helyiségek külső ablakainak belső felületén keletkező, finom, kristályos jégbevonat. Az ablaküveget télen a külső fagyos levegő erősen lehűti. A szobában levő meleg levegő, érintkezve a hideg ablakfelülettel, igen vékony rétegben harmatpont alá hűl, és az ablaküvegen megkezdődik a pára kicsapódása. Először néhány kis jégkristály keletkezik. A jégkristályok egyes csúcsain folytatódik a kicsapódás, majd az újabb csúcsokon, és így tovább. Ennek következtében rendkívül érdekes, ágas-bogas, néha egészen szabályosnak tűnő páfrányszerű jégbevonat keletkezik.

Országszerte esett  a hó, idén először nagy mennyiségben. Vajon mennyit tudtok  a hó tulajdonságairól vagy magáról a havazás okairól? 10 kérdés és 10 válasz, amit a hóról, a havazásról  tudni kell.

1. Miért nem esik hó nyáron?

Télen a levegő hőmérséklete már kis magasságokban is  0 °C alatt van. Tudjuk, hogy  0 °C alatti hőmérsékleten a víz, vagyis a levegőben levő vízpára átalakul szilárd halmazállapotú kis  jégtűkké. Az aprócska jégtűk  hópelyhekké tapadnak össze, és a földre hullanak.

Nyáron is 0 °C alatt van a hőmérséklet nagy  magasságokban. Ott keletkezik is hó (havazás a magas hegyekben), de mire a hópelyhek a földre érnének a vastag, meleg földfelszíni levegőrétegekben vízcseppekké olvadnak.

2. Miért olvad meg a hó a háztetőn hamarabb, mint az aszfalton?

A vízszintes aszfaltra ferdén esnek a napsugarak, míg a ferdén álló háztetőre majdnem merőlegesen. Másrészt a háztetőt alulról a ház is fűti.

3. Miért olvad el a hó, ha megsózzuk, és miért nem fagy meg ekkor a hólé, holott a hőmérséklet 0°C alatt van?

Ha valamilyen sót, például konyhasót oldunk vízben, akkor a víz fagyáspontja csökken, vagyis 0 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg. Minél töményebb az oldat – vagyis minél több sót oldottunk fel ugyanannyi vízben – annál alacsonyabb hőfokon következik be a fagyás. Ezért nem fagy meg a sós víz akkor sem, ha a hőmérő higanyszála több fokkal is a fagypont alá süllyed.

4. Miért kíván a gazda hótakarót a vetésre?

A hó jó hőszigetelő, ezért megvédi az alatta levő talajt az erős lehűléstől.

5. Miért hűl le gyorsabban a levegő téli éjszakákon, ha a talajt hó borítja?

Ha a földet nem fedi hó, akkor a talaj a nappal felvett hőt éjszaka részben a levegőnek adja át, ez lassítja a levegő lehűlését. Ha a földet hó borítja, ez a hőátadás csak kismértékben történhet meg. A hó ugyanis jó hőszigetelő, mivel sok levegőt tartalmaz.

6. Miért nem sikerülhet nagyon nagy hidegben a hógolyó?

Amikor a porhóból  hógolyót gyúrunk, a nyomás hatására a hó sok helyen kissé megolvad. A nyomást megszüntetve a megolvadt víz újra megfagy, ezzel egymáshoz fagyasztja az addig különálló jégkristályokat, így a porhóból szilárd, alaktartó hógolyót nyertünk. Nagyon nagy hidegben előfordulhat, hogy nem sikerül a hógolyókészítés, mert a kezünkkel nem tudunk akkora nyomást kifejteni, hogy a jég olvadáspontja a hó hőmérséklete alá csökkenjen.

7. Miért és hogyan keletkezik a hó?

A hó akkor keletkezik be, ha erőteljes felfelé irányuló légáramlás van s közben a felhő hirtelen lehűl. Apró kis kristályok keletkeznek, melyekhez még vízcseppecskék hozzáfagynak és mikor a súlyuk már a szükségesre megnövekedett, megindul a havazás.

8. Miért olvad meg a hó enyhüléskor hamarabb a csatornafedeleken, mint a járda egyéb helyein?

A csatornafedeleket fémből készítik. A fém jó hővezető és kicsi a fajhője. Ezért az enyhe levegő hatására a fémcsatorna jobban felmelegszik, mint a járda burkolata, így megolvaszthatja a rajta lévő hóréteget.

9. Miért van az, hogy hideg téli időben egyszer hópelyhek esnek, máskor ellenben ónos eső esik?

A hópelyhek apró jégkristályokból állnak. Ilyen apró jégkristályok csak felhőkben, rendszerint több ezer méteres magasságban keletkeznek. Onnan csak akkor juthatnak le hozzánk, ha a közbeeső rétegben mindenütt nulla fokos vagy alacsonyabb hőmérséklet van, ellenkező esetben a jégkristályok esés közben vízcseppekké olvadnak el, és így jutnak a Föld felszínére.

Télen elég gyakran előfordul az is, hogy a felső és alsó hideg levegőréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű levegőréteg kerül. Ekkor a felső hideg rétegben keletkezett hó középső melegebb rétegben esőcseppekké olvad, amelyek az alsó fagyos réteget elérve jéggömböcskékké fagynak. Ez az az eset, amikor nem havazás, hanem ónos eső érkezik le a Földre.

10. Miért a fák tövénél kezd el olvadni a hó?

A sötétebb színű testek jobban elnyelik a rájuk eső fénysugarakat, mint a világosak. A világos hó meglehetősen jól visszaveri a ráeső napsugarakat, ezért csak kicsit melegszik, magától nehezen olvad. A sötét színű fatörzs sokkal több napsugarat nyel el, csak keveset ver vissza, így jobban melegszik, mint a hó. Ezért a melegebb fatörzs közelében a hó gyorsabban olvad, mint a fa törzsétől távolabb.

Reggel óta szakadatlanul esik. Esik, esik a hó és minden csodálatosan fehér. A csendesen aláhulló pihék  gyorsan beborítják  a a várost, ünnepiessé  varázsolják…

Nézegessünk egy kicsit a hópelyheket. Mert van rajtuk mit nézni. Ugyanis nagyon sokféle formájúak és nagyságúak lehetnek. És most nem arra gondolok, hogy nagy pelyhekben vagy apró pelyhekben esik. A hópelyhek szerkezete ugyanis nagyon sokféle lehet. De hogyan alakulnak ki ?

A hó 0 °C alatt képződő csapadék.  A  vízpárát tartalmazó levegő lehűlésével jön létre.  Egy apró kis  jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek.

A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ:

•   0 ° C     és      − 8 ° C    között :  elsősorban tű alakú

• −5  ° C    és      −10 ° C   között :  oszlopok, lapocskák

• −10 ° C   és      −20 ° C  között :  lapocskák

• −13 ° C   és      −17 ° C  között :  hócsillagok

• −18 ° C   és     −25 ° C   között :  oszlopok, kombinált lapocskák keletkeznek.

Nézzétek meg az alábbi fotógalériákat .Érdemes  rácsodálkozni a természet kreativitására.

Fotók 1
Fotók 2
Fotók 3