VI.osztály – 4.7. A térfogat mérése

1. Hogyan határozzuk meg a szabályos alakú testek térfogatát?

A szabályos alakú testek térfogatának meghatározása  a hosszúság mérésére vezethető vissza. Szabályos alakzat pl. a kocka  és a téglatest. Lemérjük a test oldalainak hosszúságát, és ezután matematikai képlettel kiszámítjuk a térfogatát.

Kocka      V =  a · a · a                               Téglatest     V =  a · b · c

                                            

2. Mi a térfogat jele?

A térfogat jele :  V ( volumen) .

3. Mi a térfogat  mértékegysége az SI rendszerben?

A térfogat mértékegysége a

köbméter  ( 1 m³ ).

4. A köbméteren kívül mely térfogat-mértékegységeket használjuk még?

1m³-nél nagyobb mértékegységeket ritkán használunk. A kisebbek közül használatban van:

köbdeciméter      1 dm³ = 0,001 m³

köbcentiméter     1 cm³ = 0,000 001 m³

A köbdecimétert liternek  ( l ) is nevezzük ,      1 dm³ = 1 liter

a  köbcentimétert pedig milliliternek ,     1 cm³  =   1 milliliter .

5. Milyen mértékegységet használunk amikor tűzifát vásárolunk?

6. Melyik  mértékegységben fejezzük ki a gépkocsi motorjának térfogatát és melyikben a háztartásban havonta elfogyasztott víz térfogatát?

7. Hogyan mérjük a cseppfolyós anyagok térfogatát?

A cseppfolyós anyagok térfogatát mérőhengerrel mérjük.A mérőhenger henger alakú edény, amelynek oldalán beosztások vannak.

8. Hogyan mérjük a szabálytalan alakú szilárd testek térfogatát?

A  szabálytalan alakú szilárd testek térfogatát is mérőhengerrel mérjük, persze csak akkor, ha a test nem oldódik a vízben, és belefér a mérőhengerbe.

9. Házi feladat: határozd meg a képen látható mérőhengereken a legkisebb beosztás értékét!

10.Többet megtudhatsz a térfogat méréséről, ha rákattintasz az alábbi címre:


  04-A térfogat mérése

Fizika 6 • 1

VIII.osztály – 4.5. Az elektromos áramerősség és a feszültség mérése

Ezen az áramköri rajzon a feszültségforrás és a fogyasztó mellett  két mérőműszer is látható: ampermérő és voltmérő.Mire szolgál ez a két műszer?

Ampermérő az áramkörben

Ampermérővel az elektromos áramerősséget,  voltmérővel az elektromos feszültséget mérjük.

Voltmérő az áramkörben

Ezeknek a mérőműszereknek a működési elve az elektromos áram mágneses hatásán alapszik.

A gyakorlatban elterjedtek a digitális mérőműszerek is, amelyek a mérendő mennyiséget digitális információvá alakítják, és ez a  kijelzőn számként jelenik meg.

1. Az ampermérőről tudni kell:

  • mindig a rajta áthaladó áramerősséget méri
  • a fogyasztóval sorosan kell kapcsolni
  • nem szabad fogyasztó nélkül használni
2. A voltmérőről tudni kell:
  • az áramkör azon két pontja közé kell kapcsolni, amelyek között a feszültséget (potenciálkülönbséget) mérjük
  • a fogyasztóval párhuzamosan kell kötni
  • fogyasztó nélkül is mérhetünk vele

Ampermérő

Voltmérő

Fizika 8 • 2 • Címkék: ,

VIII.osztály – 4.4. Az elektromos áramerősség

1. Ismétlő kérdések:

-Hogyan osztjuk fel az anyagokat vezetőképességük szerint? Mely anyagok  a vezetők, melyek a szigetelők?

-Mi képezi az elektromos áramot a vezetőkben?

-Mi a feltétele annak, hogy egy vezetőben elektromos áram folyjon?

2. Most ismerkedjünk meg az áramerősség fogalmával!

Az elektromos áramerősség egyenlő azzal a töltésmennyiséggel amely a vezető keresztmetszetén  egy másodperc alatt áthalad.

A nagyobb áramerősség azt  jelenti, hogy  a vezetéken több töltés áramlik át egy adott idő alatt.

Az elektromos áramerősség jele : I

Mértékegysége : A (amper)

Kiszámítása:

           I [ A ] – elektromos  áramerősség

           Q [ C ] – elektromos töltésmennyiség

            t [ s ] – idő

Az áramerősség  a vezetőben 1A, ha a vezető keresztmetszetén 1C töltésmennyiség halad át 1 másodperc alatt.

 3. Az áramerősség mértékegységét az ismert francia fizikusról,    André Marie Ampére-ről       ( 1775-1836) nevezték el.

Jelentős tevékenysége és munkássága alapján az elektromosság Newtonjának is nevezték.

André Marie Ampére

André Marie Ampére

4. A gyakorlatban az ampertől kisebb mértékegységeket is alkalmazunk :

milliamper:       1 mA =  1·10-3 A

mikroamper :   1 μA =  1·10-6 A

5. Az elektromos áramerősséget ampermérővel mérjük.

A következő  bejegyzésben elolvashatjátok hogyan kell ezt a műszert bekötni az áramkörbe.

6. Nézzétek meg az alábbi prezentációt:


Az elektromos áramerősség

Fizika 8 • 7 • Címkék: ,

A verseny felkészítő feladatok megoldásai

Az előző bejegyzésben a  két  verseny felkészítő  feladat    a mozgásra és Newton II. törvényére vonatkozott.

Ezeknek a   feladatoknak a megoldásait megnézhetitek,  ha ide kattintatok!

Fizika 7 • 0

Feladatok a fizika versenyre

Kedves versenyzők!

A községi fizikaverseny február 26-án lesz megtartva , vasárnap 13 órakor,  a becsei Petőfi Sándor Általános Iskolában. A halasztásra a rendkívüli tanítási szünet miatt kerüt sor.

Oldjátok meg ezt a két feladatot is,  amely a Newton II. törvényével  van kapcsolatban:

1. Egy autó egyenletes gyorsulással,  a mozgás kezdetétől mérve   t = 10 s  alatt  v = 36 km/h sebességet ér el. A motor húzóereje   F = 850 N.  Mekkora az autó tömege?

2. Az   m = 0,2 kg  tömegű test  F = 2,5  N  nagyságú erő hatására mozog egyenletesen gyorsulva. Mekkora utat tesz meg a tesz meg a test az ötödik másodperc alatt?

Sok sikert a faladatok kidolgozásához!

Fizika 7 • 0

VIII. osztály – 4.3. Az áramkör

1. Mik a  fogyasztók?

Az izzólámpákat, villanymotorokat, és mindazokat a berendezéseket, amelyeken működtetésük közben  elektromos áram halad át   fogyasztóknak nevezzük.

Az elektromos energia a fogyasztókban mindig más energiává alakul át. Az izzóban fény-, a melegítőben hő-, a a villanymotorban mechanikai energiává. Ezek a készülékek elektromos energiát fogyasztanak, ezért nevezzük őket közös néven fogyasztóknak.

2. Hogyan működtetjük a fogyasztókat?

A fogyasztókat csak úgy tudjuk működtetni, ha  áramforráshoz csatlakoztatjuk őket.Az áramforrástól  a fogyasztóig vezetéken jut el az elektromos áram. Kapcsoló segítségével az áramot szükség szerint be- vagy kikapcsoljuk.

Egyszerű áramkör

3. Mi képezi az áramkört?

A vezetékkel megfelelő módon összekötött  áramforrás, fogyasztó és kapcsoló áramkört képez.

Az áramkörben akkor folyik elektromos áram, ha zárt ( nincs megszakítva). A nyitott  ( megszakított) áramkörben nem folyik az elektromos áram.

4.Hogyan határozzuk meg az  elektromos áram irányát az áramkörben?

  • Technikai áramirány: a pozitív pólustól a negatív pólus irányába (a villamos szakmák hagyományosan ezt használják)
  • Fizikai áramirány: a negatív pólustól a pozitív pólus irányába (az elektronok valós haladási iránya)

Megegyezés szerint a technikai áramirányt vesszük mérvadó iránynak.

Készíts te is áramkört az alábbi szimulációval!!

Áramkörépítő & tervező (csak egyenfeszültségre)

Kattintásra indul

Mi történik az áramkörben amikor felkapcsoljuk a villanykapcsolót és az izzó világítani kezd? Nézd meg a következő szimuláción!

Elektromos jel vezetékben

Kattintásra indul

Fizika 8 • 2 • Címkék: , ,

VIII. osztály – 4.2. A feszültségforrások


1. Mit nevezünk elektromos áramnak?

Az elektromos áram az elektromos töltések rendezett mozgása az elektromos térben.

2. Mi idézi elő a szabad elektomos töltések rendezett mozgását a vezetőben?

A szabad elektromos töltések   rendezett mozgását,  a vezető két vége között fennálló potenciálkülönbség  (elektromos feszültség) idézi elő.

3. Hogyan tartható fenn a vezető két vége között az elektromos potenciálkülönbség?

A potenciálkülönbség a vezető két vége között feszültségforrásokkal tartható fenn.

A feszültségforrások valójában a pozitív és negatív töltések szétválasztását végzik. A szétválasztott töltések  a  feszültségforrás belsejében   két  elektród  felé áramlanak. A negatív töltések  az egyik elektród  felé mozognak  és kialakítják a  negatív (mínusz) pólust,  a pozitív töltések a másik elektród  felé mozognak és kialakítják a pozitív (plusz) pólust.

4. Hogyan választhatók szét az elektromos töltések a feszültségforrásokban?

A töltések szétválasztását eredményezheti   vegyi  vagy más folyamat, és  mechanikai munka.  Eközben  mindig valamilyen más  energia ( vegyi-, fény-, mechanikai energia)  alakul át elektromos energiává.

Volta-elem

5.Melyek a legismertebb egyenáramú feszültségforrások?

Vegyi  feszültségforrások (galván elemek):

  • Volta- elem
  • Leclanché-elem
  • akkumulátor

 6.Hogyan lehet citromból feszültségforrást készíteni?

7. A feszültségforrás pólusai közötti, nyitott áramkörben mért  feszültséget,   elektromotoros erőnek (EME) nevezzük.

Jele: ε ( epszilon),  mértékegysége: V (volt).

8. A feszültségforrásokat  gyakran áramforrásoknak is nevezik.

Fizika 8 • 2

Még egy hét „hószünet”

A hóesés és a rendhagyó hideg miatt tovább tart a  „hószünet”. A jelenlegi információk szerint a tanítás hétfőn, február 20-án folytatódik.

Arra való tekintettel, hogy minél könnyebben, súrlódásmentesebben visszatérjetek  az iskolapadokba és folytassuk a munkát, újra kérlek benneteket, hogy minden nap, röviden ismételjétek át  a második félév tananyagát, konkrétan azt amit már az előző bejegyzésemben osztályonként leírtam.

Örüljetek a hónak, de egy kicsit  „fizikázzatok” is!

Üdv. 🙂

V. Éva

Általános információk • 1

VIII. osztály – 4.1. Az elektromos áram fogalma

Új témakör:  Az elektromos áram

Ma már el sem tudjuk képzelni elektromos  áram nélkül az életünket. Belegondolni is rossz, hogy gyertyával kellene világítanunk, bár ez még csak a kisebb gond. Ha   a Földön megszűnne az áram , szószerint az élet is megszűnne.

Mielőtt megismerkednénk az elektromos áram fogalmával, ismételjük át röviden az anyagok felosztását:

1. Hogyan csoportosítjuk  az anyagokat vezetőképességük szerint?

  • vezetők – fémek és a grafit, savak és sók vizes oldatai
  • szigetelők – gumi, üveg, porcelán…
  • félvezetők – szilícium, germánium…

2. Miben különböznek a vezetők a szigetelőktől?

A vezetőkben nagyszámú szabad elektron található, amelyek az atomi kötésükből kiszakadtak és szabadon mozognak a vezetőben. A szigetelőkben kevés a szabad elektron.

3. Mi képezi az elektromos áramot egy vezetőben?

Az elektromos áram   az elektromos  töltésű  részecskék rendezett mozgása a vezetőben.

4. Az elektromos áramot  létesítő  töltéshordozók:

  • fémekben a szabad elektronok
  • folyadékokban ( elektrolitokban)  a pozitív és negatív  ionok
  • gázokban az elektronok és a  pozitív ionok

5. Mi a feltétele annak, hogy egy vezetőben elektromos áramot tartsunk fenn?

  • a vezető rendelkezzen szabad  töltéshordozókkal
  • a vezető két vége között potenciálkülönbséget tartsunk fenn

6. Az elektromos áram lehet:

  • egyenáram – iránya és erőssége időben állandó
  • váltakozó áram – iránya és erőssége időben periódikusan változó

Fizika 8 • 3

Tovább tart a szünidő?


Kedves tanulóim!

Tudom, hogy ti is örültök a  nagy hónak, amely néhány nap alatt vidékünkre   telepedett… A sok hó szinte elvarázsolta városunkat, amely  így fehéren egy gyönyörű  hegyi kisvárosra hasonlít, ahol  az emberek minden  reggel nagy szorgalommal  tisztítják  a házuk előtt az éjszaka hullott friss  havat.  Talán még soha nem volt ennyi hó, és soha nem volt ilyen kristályosan csillogó…

Tudom, hogy örömmel fogadtátok a tanítás felfüggesztésének hírét is, ezt már nem is részletezem…

Az órák most   elmaradnak, de  majd vissza kell térni újra az iskolai teendőkhöz, és  bepótolni az elmulasztottakat.

Ezért kérlek benneteket,  minden nap, röviden,   ismételjétek át  a második félévben  tanultakat .

– a  6.osztály a mérést, az SI rendszert, mérőeszközöket és mérőműszereket…

– a  7.osztály a súrlódási-  és közegellenállási erőt.

– a  8.osztály  az elektromos áramot, feszültségforrásokat…

Ha a tananyaggal kapcsolatos  kérdésetek van, írhattok ide a honlapra.

Üdv.   🙂

V.Éva

Általános információk • 0

«< 23 24 25 26 27 >