jan 15 2012
VI.osztály – 4.2. Fizikai mennyiségek és mértékegységeik
A mindennapi életben számos fizikai testtel és fizikai jelenséggel találkozunk. A fizikai testeknek és a fizikai jelenségeknek is meghatátozott tulajdonságaik vannak.
Nevezzük meg néhány fizikai test és fizikai jelenség tulajdonságát!
Az embernek van magassága, tömege, súlya, az olajnak sűrűsége, a szélnek sebessége, az elektromos áramnak erőssége…
A fenti példák alapján leszögezhetjük, hogy azok a mennyiségek, amelyek a fizikai testek és fizikai jelenségek fizikai tulajdonságait jellemzik, a fizikai mennyiségek.
Ahhoz, hogy a fizikai mennyiségeket összehasonlíthassuk, meg kell mérni őket.Amíg nem mérjük meg őket, nincs lehetőségünk a pontos összehasonlításra sem.
Például mondhatjuk azt, hogy két ember tömege megközelítőleg egyenlő, de hogy valóban mennyi , és egyenlő-e a tömegük, azt csak akkor tudjuk meghatározni ha lemérjük őket.
Mit lehet mérni?
jan 16 2012
VI.osztály – 4.3. A Nemzetközi Mértékegységrendszer
Mi vezetett a Nemzetközi Mértékegységrendszer kialakulásához?
A történelem folyamán sokféle mértékegységrendszer alakult ki. Ugyanazt a fizikai mennyiséget különböző országokban nem egyforma mértékegységekben mérték. Ez sok problémát és félreértést okozott a mérési eredmények összehasonlításakor.Ezért ki kellett alakítani egy egységes mértékegységrendszert.
Ez a Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Systéme International d’Unités) mértékrendszer, amelyet a Mérésügyi Világszervezet 1960-ban fogadott el Párizsban .Ma már a világ országainak többsége elfogadta az SI mértékrendszert, igy a mi országunk is 1980-ban.
A Nemzetközi Mértékegységrendszer jelentősége abban van, hogy bevezetésével egységes mértékegységrendszert használnak az egész világon. Ez megkönnyíti a nemzetközi együttműködést a gazdaságban és a tudományban.
A Nemzetközi Mértékegységrendszer szerint az összes természeti jelenség leírásához elegendő hét fizikai mennyiség: a hosszúság, az idő, a tömeg, a hőmérséklet, az áramerősség, a fényerősség és az anyagmennyiség. Ezeket a mennyiségeket alapmennyiségeknek nevezzük.
Az összes többi fizikai mennyiség , amelyeket származtatott fizikai mennyiségeknek nevezünk, kifejezhető az alapmennyiségekkel.
Például, területet és térfogatot a hosszúság határozza meg, a sebesség a megtett út és az idő hányadosa …
A fizikai mennyiségek két csoportba sorolhatók:
Ez a felosztás érvényes a mértékegységekre is. Igy vannak:
A Nemzetközi Mértékegységrendszer bevezette a fizikai alapmennyiségek mértékegységét is. Ezek az alapmértékegységek. Az összes többi, vagyis a származtatott mértékegységek ezek segítségével fejezhetők ki.
A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) alapmennyiségei és alapmértékegységei:
Share this:
Like this:
Fizika 6 • 1 • Címkék: SI rendszer