Havi bejegyzések: február 2012

VIII. osztály – 4.2. A feszültségforrások


1. Mit nevezünk elektromos áramnak?

Az elektromos áram az elektromos töltések rendezett mozgása az elektromos térben.

2. Mi idézi elő a szabad elektomos töltések rendezett mozgását a vezetőben?

A szabad elektromos töltések   rendezett mozgását,  a vezető két vége között fennálló potenciálkülönbség  (elektromos feszültség) idézi elő.

3. Hogyan tartható fenn a vezető két vége között az elektromos potenciálkülönbség?

A potenciálkülönbség a vezető két vége között feszültségforrásokkal tartható fenn.

A feszültségforrások valójában a pozitív és negatív töltések szétválasztását végzik. A szétválasztott töltések  a  feszültségforrás belsejében   két  elektród  felé áramlanak. A negatív töltések  az egyik elektród  felé mozognak  és kialakítják a  negatív (mínusz) pólust,  a pozitív töltések a másik elektród  felé mozognak és kialakítják a pozitív (plusz) pólust.

4. Hogyan választhatók szét az elektromos töltések a feszültségforrásokban?

A töltések szétválasztását eredményezheti   vegyi  vagy más folyamat, és  mechanikai munka.  Eközben  mindig valamilyen más  energia ( vegyi-, fény-, mechanikai energia)  alakul át elektromos energiává.

Volta-elem

5.Melyek a legismertebb egyenáramú feszültségforrások?

Vegyi  feszültségforrások (galván elemek):

  • Volta- elem
  • Leclanché-elem
  • akkumulátor

 6.Hogyan lehet citromból feszültségforrást készíteni?

7. A feszültségforrás pólusai közötti, nyitott áramkörben mért  feszültséget,   elektromotoros erőnek (EME) nevezzük.

Jele: ε ( epszilon),  mértékegysége: V (volt).

8. A feszültségforrásokat  gyakran áramforrásoknak is nevezik.

Fizika 8 • 2

Még egy hét „hószünet”

A hóesés és a rendhagyó hideg miatt tovább tart a  „hószünet”. A jelenlegi információk szerint a tanítás hétfőn, február 20-án folytatódik.

Arra való tekintettel, hogy minél könnyebben, súrlódásmentesebben visszatérjetek  az iskolapadokba és folytassuk a munkát, újra kérlek benneteket, hogy minden nap, röviden ismételjétek át  a második félév tananyagát, konkrétan azt amit már az előző bejegyzésemben osztályonként leírtam.

Örüljetek a hónak, de egy kicsit  „fizikázzatok” is!

Üdv. 🙂

V. Éva

Általános információk • 1

VIII. osztály – 4.1. Az elektromos áram fogalma

Új témakör:  Az elektromos áram

Ma már el sem tudjuk képzelni elektromos  áram nélkül az életünket. Belegondolni is rossz, hogy gyertyával kellene világítanunk, bár ez még csak a kisebb gond. Ha   a Földön megszűnne az áram , szószerint az élet is megszűnne.

Mielőtt megismerkednénk az elektromos áram fogalmával, ismételjük át röviden az anyagok felosztását:

1. Hogyan csoportosítjuk  az anyagokat vezetőképességük szerint?

  • vezetők – fémek és a grafit, savak és sók vizes oldatai
  • szigetelők – gumi, üveg, porcelán…
  • félvezetők – szilícium, germánium…

2. Miben különböznek a vezetők a szigetelőktől?

A vezetőkben nagyszámú szabad elektron található, amelyek az atomi kötésükből kiszakadtak és szabadon mozognak a vezetőben. A szigetelőkben kevés a szabad elektron.

3. Mi képezi az elektromos áramot egy vezetőben?

Az elektromos áram   az elektromos  töltésű  részecskék rendezett mozgása a vezetőben.

4. Az elektromos áramot  létesítő  töltéshordozók:

  • fémekben a szabad elektronok
  • folyadékokban ( elektrolitokban)  a pozitív és negatív  ionok
  • gázokban az elektronok és a  pozitív ionok

5. Mi a feltétele annak, hogy egy vezetőben elektromos áramot tartsunk fenn?

  • a vezető rendelkezzen szabad  töltéshordozókkal
  • a vezető két vége között potenciálkülönbséget tartsunk fenn

6. Az elektromos áram lehet:

  • egyenáram – iránya és erőssége időben állandó
  • váltakozó áram – iránya és erőssége időben periódikusan változó

Fizika 8 • 3

Tovább tart a szünidő?


Kedves tanulóim!

Tudom, hogy ti is örültök a  nagy hónak, amely néhány nap alatt vidékünkre   telepedett… A sok hó szinte elvarázsolta városunkat, amely  így fehéren egy gyönyörű  hegyi kisvárosra hasonlít, ahol  az emberek minden  reggel nagy szorgalommal  tisztítják  a házuk előtt az éjszaka hullott friss  havat.  Talán még soha nem volt ennyi hó, és soha nem volt ilyen kristályosan csillogó…

Tudom, hogy örömmel fogadtátok a tanítás felfüggesztésének hírét is, ezt már nem is részletezem…

Az órák most   elmaradnak, de  majd vissza kell térni újra az iskolai teendőkhöz, és  bepótolni az elmulasztottakat.

Ezért kérlek benneteket,  minden nap, röviden,   ismételjétek át  a második félévben  tanultakat .

– a  6.osztály a mérést, az SI rendszert, mérőeszközöket és mérőműszereket…

– a  7.osztály a súrlódási-  és közegellenállási erőt.

– a  8.osztály  az elektromos áramot, feszültségforrásokat…

Ha a tananyaggal kapcsolatos  kérdésetek van, írhattok ide a honlapra.

Üdv.   🙂

V.Éva

Általános információk • 0

Kísérlet a tapadási súrlódásra

Fizika 7 • 0

VI.osztály – 4.6. A terület meghatározása

 

1. Hogyan határozzuk meg a szabályos alakzatok területét?

A szabályos alakzatok területének mérése a hosszúság mérésére vezethető vissza. Szabályos alakzat pl. a négyzet és a téglalap.Lemérjük az alakzatok oldalainak hosszúságát, és ezután matematikai képletekkel számÍtjuk ki a területüket.

                              

                     Téglalap:      T= a · b                                                   Négyzet:        T= a · a

2. Mi a terület jele?

A terület jele :     T , S .

.

3. Mi a terület mértékegysége az SI rendszerben?

A terület alapmértékegysége a

négyzetméter   (1 m²).

4. A gyakorlatban a négyzetmétertől  nagyobb és kisebb mértékegységeket is használnak:

négyzetkilométer         1 km² =  1 000 000 m²

hektár                           1 ha =  10 000 m²

ár                                  1 ár =  100 m²

négyzetdeciméter        1 dm² =  0,01 m²

négyzetcentiméter       1 cm² =  0,000 1 m²

négyzetmilliméter       1 mm² =  0,000 001 m²

Fizika 6 • 1

VI.osztály – 4.5. A hosszúság mérése

1. Ismerjük meg a méret fogalmát!

A fának magassága , egy épületnek  hossza, szélessége és  magassága , a papírlapnak vastagsága van. Mindezek a fogalmak   a testek   méreteire vonatkoznak, azonos a mértékegységük  és ugyanazt a fizikai mennyiséget: a  hosszúságot  jelölik.

2. Mit értünk hosszúság alatt?

A hosszúság két pont közötti távolság.

3. Mi a hosszúság jele?

A hosszúság jele: l, d, s, h…

4. Mi a hosszúság alapmértékegysége?

A hosszúság alapmértékegysége a méter  (1 m).

5.  Mekkora hosszúság   az  1m ?

– 1 méter az ősméteren megjelölt két vonal közötti távolság

-1 méter    a Párizson áthaladó délkör  negyven milliomod része

-1 méter  a kripton-86 által kibocsátott narancs-vörös fény hullámhosszának  1 650 763,73-szorosa

-1 méter az a távolság amit a fény  vákuumban a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt tesz meg

6. Mi az ősméter?

Az ősméter a Párizs mellett egy nemzetközi múzeumban őrzött  platina-irídium ötvözetéből készült  fémrúd, melyen  két bejelölt vonás közötti távolság 1 m.Ez a rúd a méter etalonja, vagyis szabványmintája.

7. A gyakorlatban a métertől nagyobb és kisebb mértékegységeket is használnak.

kilométer             1 km = 1000 m

deciméter            1 dm = 0,1 m

centiméter           1 cm = 0,01 m

milliméter          1 mm = 0,001 m

mikrométer        1 μm = 0,000 001 m

8. Mikor kell egy hosszúságot kilométerben és mikor milliméterben kifejezni?

9. Milyen mérőeszközökkel mérjük a hosszúságot?

A kisebb hosszúságok mérésére vonalzót, mérőrudat vagy mérőszalagot, a nagyobb hosszúságok mérésére pedig acélból készült földmérő szalagot használhatunk.

10. Többet megtudhatsz a hosszúság méréséről, ha az alábbi címre kattintasz:


  03-A hosszúság mérése

Fizika 6 • 1

1 2