Havi bejegyzések: szeptember 2012

VIII.osztály – 1.3. Rezgőmozgás és hullámmozgás – gyakorló feladatok

Rezgőmozgás és hullámmozgás – gyakorló feladatok

Fizika 8 • 0

VII. osztály – 1.3. Az erő mint a test sebességváltozásának oka és a gyorsulás fogalma

6. osztályban az egyenletes mozgással ismerkedtünk meg. Tanultuk, hogy egyenletes mozgás közben a test sebessége állandó.A 7. osztályban arról fogunk tanulni, mi okozhatja a mozgás sebességének változását, hogyan változik a sebesség…

1. Mi okozhatja a test sebességének változását?

Newton I. törvénye szerint, ha nem hat erő a testre, a test sebessége nem változik. A test sebessége csak akkor tud megváltozni, ha a test kölcsönhatásba kerül más testekkel, vagyis a testre erő hat. More

Fizika 7 • 0 • Címkék: ,

VI. osztály – 2.3. Egyenesvonalú egyenletes mozgás

1. Mikor mondjuk, hogy egy test egyenesvonalú egyenletes mozgást végez?

A test akkor végez egyenesvonalú egyenletes mozgást, ha egyenes pályán haladva egyenlő időközök alatt egyenlő  utakat tesz meg .

Egyenesvonalú egyenletes mozgást végez:

  • az autó, ha  állandó sebességgel vízszintes, egyenes úton halad
  •  mozgólépcső  az árúházakban… More

Fizika 6 • 2 • Címkék:

VI. osztály – 2.2. A mozgást leíró alapfogalmak

A mozgás  részletesebb tanulmányozása előtt meg kell ismerni azokat  a fogalmakat, amelyeket gyakran fogunk használni. Nézzük, a mozgásra vonatkozó alapfogalmakat!

1. Mozgáspálya – az a vonal, amely mentén a test mozgás közben halad.

A pálya lehet:

  • egyenes vonal – pl. a szabadon eső test egyenes pályán mozog
  • görbe vonal – pl. kanyargós autóút

2. Anyagi pont – ha a mozgáspálya sokkal hosszabb a test méreteinél, a test anyagi pontnak tekinthető. More

Fizika 6 • 2

VII. osztály – 1.2. A tehetetlenség törvénye

Newton I. törvényét már tanultuk a 6. osztályban, de most ismételjétek át újra, kattintsatok ide .

Fizika 7 • 0

VI.osztály – 2.1. A mechanikai mozgás fogalma és a mozgás relativitása

1. Mikor végez egy test mechanikai mozgást?

Egy test mechanikai mozgást végez, ha helyet változtat más testekhez viszonyítva.

This slideshow requires JavaScript.

Példák a mechanikai mozgásra : More

Fizika 6 • 2 • Címkék:

VIII. osztály – 1.2. A fonálinga (matematikai inga)

1. Az előző bejegyzésben  említettük, hogy a fonálra felfüggesztett fémgolyó  rezgő mozgást végez. Az ilyen testet ingának nevezzük.

A felfüggesztési pont és a fémgolyó súlypontja közti távolság az inga hossza. Ha a golyó átmérője elhanyagolhatóan kicsi a fonál hosszához képest, az ingát matematikai ingának vagy fonálingának nevezzük. Tehát:

A fonálinga egy vékony, súlytalan , l  hosszúságú fonálra felfüggesztett pontszerű, m tömegű test, amely egyensúlyi helyzetéből kitérítve, a nehézségi erő hatására lengéseket végez.

A legegyszerűbb inga egy hosszú cérnéra felfüggesztett fémgolyó.

2. A fonálinga lengésidejének kiszámítása:

T [s] – lengésidő (periódusidő)

l [m] –  inga hossza

g [m/s²] – nehézségi gyorsulás helyi értéke

3. A fonálinga lengésideje  függ :

– az inga hosszától

– a nehézségi gyorsulás helyi értékétől

4. A fonálinga lengésideje nem függ :

– a felfüggesztett test tömegétől

– az amplitúdótól.

5. Látogassatok el az ingalaborba !

Ingalabor

Kattintásra indul

Fizika 8 • 1 • Címkék:

VIII. osztály – 1.1. A rezgőmozgás

1. Milyen mozgásokat  nevezünk periodikus mozgásnak ?

A periodikus mozgások olyan mozgások, amelyek  szabályos időközönként, azonos módon ismétlődnek.

Példa: a Föld forgása a Nap körül, a Hold forgása a Föld körül, a körhinta, az   óramutató, a gépkocsi ablaktörlőjének  a  mozgása …

Legegyszerűbb periodikus mozgások :

  • Egyenletes körmozgás – a test mozgása körpályán, állandó sebességgel, azonos irányban mozog
  •  Rezgőmozgás – olyan periodikus mozgás amely során a test mindig ugyanazon a pályán, az egyensúlyi helyzeten keresztülhaladva, különböző irányban mozog.

2. A rezgőmozgás példái:

  • Azt a helyzetet amelyben a rugóra felfüggesztett test nyugalomban van, egyensúlyi helyzetnek nevezzük.  Ha a  rugóra függesztett testet,kimozdítjuk egyensúlyi helyzetéből , akkor két szélső helyzet között rezgőmozgást végez.
  • Rezgőmozgást végez a  fonálra függesztett test  is, ha  egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk.

A test akkor végez egy teljes rezgést, amikor az egyensúlyi helyzetből eljut a legtávolabbi pontig az egyik, majd a másik oldalon, és újra visszatér  eredeti helyzetébe.

A rezgéseket oszcillációnak is nevezik, a rezgőmozgást végző testet pedig oszcillátornak.

3. A rezgő mozgást jellemző fizikai mennyiségek:

Elongáció –  a rezgő testnek az egyensúlyi helyzettől mért pillanatnyi távolsága.

Jele: x                            Mértékegysége : m (méter)

Amplitúdó – az egyensúlyi helyzettől mért legnagyobb távolság.

Jele:  A                           Mértékegysége : m (méter)

Periódus idő – egy teljes rezgés ideje

Jele:  T                           Mértékegysége : s  (másodperc)

Frekvencia (rezgésszám) – egy másodperc alatt megtett rezgések száma.

Jele:  ν   (nű)                      Mértékegysége : Hz  (hertz)     1 Hz = 1/s

A periódusidő és a frekvencia összefüggése:

4. A rezgések felosztása az amplitúdó változása szerint:

  • Csillapított rezgések – az amplitúdó legnagyobb a mozgás kezdetén, majd fokozatosan csökken. Az amplitúdó csökkenését különböző fékező erők okozzák : súrlódási erő, közegellenállási erő . A periódusidő nem változik.
  • Csillapítatlan rezgések – az amplitúdó állandó értékű.

5. Periódikus mozgások:

6. Kattints a képre !

Fizika 8 • 2 • Címkék:

VII. osztály – 1.1. A mozgás elemei és jellemzői – ismétlés

1. A mozgásra vonatkozó alapfogalmak:

  • Mechanikai mozgás – a testnek egy másik testhez  viszonyított helyzetváltoztatása .
  • Vonatkoztatási test – az a test, amelyhez a mozgást viszonyítjuk.
  • Mozgáspálya – az a vonal, amely mentén a test mozgás közben halad.
  • Megtett út – a pályának az a szakasza, amelyet a test egy meghatározott idő alatt tesz meg.  Jele : s . Mértékegysége  :  m  ( méter).
  • Sebesség  –  a megtett út és az idő hányadosa,  kifejezi az egységnyi idő alatt megtett utat.  Jele  :  v .  Mértékegysége  :   m/s   ( méter másodpercenként).

2. A mozgások felosztása a pálya alakja szerint :

  • Egyenes vonalú mozgás –  a mozgáspálya egyenes vonal.
  • Görbe vonalú mozgás –  a mozgáspálya görbe vonal.  A görbe vonalú mozgáshoz  sorolható  a körmozgás is, amelynél  a test kör alakú pályán mozog.

3. A mozgások felosztása a sebesség változása  szerint :

  • Egyenletes mozgás –  a test egyenlő időközök alatt egyenlő hosszúságú utakat tesz meg. A sebesség nagysága, irányvonala és iránya állandó.
  • Változó mozgás – a test egyenlő időközök alatt különböző hosszúságú  utakat tesz meg. A sebesség változó.

4. Egyenesvonalú egyenletes mozgás – a test egyenes pályán halad állandó sebességgel.

A megtett utat és a mozgás idejét kiszámÍthatjuk a háromszög segítségével:

     

Fizika 7 • 2 • Címkék:

VI. osztály – 1.3. A fizika kutatási módszerei

1. Hogyan tanulmányozza a fizika a természeti jelenségeket?

A természeti jelenségek tanulmányozásának módszerei a fizikában:

  •  megfigyelés
  • laboratóriumi  kísérletezés

Megfigyelés során egy meghatározott természeti jelenséget többször és különböző feltételek mellett figyelünk meg. Pl. a testek esésének tanulmányozásakor először megállapítjuk  hogyan esik le egy test különböző magasságról, van-e különbség a különböző testek azonos azonos magasságról történő szabadesése között.

A megfigyelés sokszor hiányos, és téves következetetéshez vezethet. Ezért kell a jelenséget fizikai szakteremben, laboratóriumban végezni, ellenőrzött körülmények között, kísérlet formájában. A laboratóriumban  különféle műszaki eszközökkel méréseket végezhetünk.

2. Mire szolgálnak a kísérletek és mérések során szerzett adatok ?

A kutatás folyamán szerzett adatokat  a fizikusok rendszerezik, elemezik, megállapítják milyen kapcsolatban vannak egymással, és így különböző törvényeket és elméleteket fogalmaznak .

A fizika kísérleti és elméleti tudomány is.

3. Nézzétek meg az alábbi prezentációt, amely összefoglalja mivel is foglalkozik a fizika!

6.1. Bevezető a fizikába

Fizika 6 • 2

1 2