szept 12 2012
VIII. osztály – 1.1. A rezgőmozgás
1. Milyen mozgásokat nevezünk periodikus mozgásnak ?
A periodikus mozgások olyan mozgások, amelyek szabályos időközönként, azonos módon ismétlődnek.
Példa: a Föld forgása a Nap körül, a Hold forgása a Föld körül, a körhinta, az óramutató, a gépkocsi ablaktörlőjének a mozgása …
Legegyszerűbb periodikus mozgások :
- Egyenletes körmozgás – a test mozgása körpályán, állandó sebességgel, azonos irányban mozog
- Rezgőmozgás – olyan periodikus mozgás amely során a test mindig ugyanazon a pályán, az egyensúlyi helyzeten keresztülhaladva, különböző irányban mozog.
2. A rezgőmozgás példái:
- Azt a helyzetet amelyben a rugóra felfüggesztett test nyugalomban van, egyensúlyi helyzetnek nevezzük. Ha a rugóra függesztett testet,kimozdítjuk egyensúlyi helyzetéből , akkor két szélső helyzet között rezgőmozgást végez.
- Rezgőmozgást végez a fonálra függesztett test is, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk.
A test akkor végez egy teljes rezgést, amikor az egyensúlyi helyzetből eljut a legtávolabbi pontig az egyik, majd a másik oldalon, és újra visszatér eredeti helyzetébe.
A rezgéseket oszcillációnak is nevezik, a rezgőmozgást végző testet pedig oszcillátornak.
3. A rezgő mozgást jellemző fizikai mennyiségek:
Elongáció – a rezgő testnek az egyensúlyi helyzettől mért pillanatnyi távolsága.
Jele: x Mértékegysége : m (méter)
Amplitúdó – az egyensúlyi helyzettől mért legnagyobb távolság.
Jele: A Mértékegysége : m (méter)
Periódus idő – egy teljes rezgés ideje
Jele: T Mértékegysége : s (másodperc)
Frekvencia (rezgésszám) – egy másodperc alatt megtett rezgések száma.
Jele: ν (nű) Mértékegysége : Hz (hertz) 1 Hz = 1/s
A periódusidő és a frekvencia összefüggése:
4. A rezgések felosztása az amplitúdó változása szerint:
- Csillapított rezgések – az amplitúdó legnagyobb a mozgás kezdetén, majd fokozatosan csökken. Az amplitúdó csökkenését különböző fékező erők okozzák : súrlódási erő, közegellenállási erő . A periódusidő nem változik.
- Csillapítatlan rezgések – az amplitúdó állandó értékű.
5. Periódikus mozgások:
6. Kattints a képre !
szept 12 2012
VIII. osztály – 1.2. A fonálinga (matematikai inga)
A felfüggesztési pont és a fémgolyó súlypontja közti távolság az inga hossza. Ha a golyó átmérője elhanyagolhatóan kicsi a fonál hosszához képest, az ingát matematikai ingának vagy fonálingának nevezzük. Tehát:
A fonálinga egy vékony, súlytalan , l hosszúságú fonálra felfüggesztett pontszerű, m tömegű test, amely egyensúlyi helyzetéből kitérítve, a nehézségi erő hatására lengéseket végez.
A legegyszerűbb inga egy hosszú cérnéra felfüggesztett fémgolyó.
2. A fonálinga lengésidejének kiszámítása:
l [m] – inga hossza
g [m/s²] – nehézségi gyorsulás helyi értéke
3. A fonálinga lengésideje függ :
– az inga hosszától
– a nehézségi gyorsulás helyi értékétől
4. A fonálinga lengésideje nem függ :
– a felfüggesztett test tömegétől
– az amplitúdótól.
5. Látogassatok el az ingalaborba !
Share this:
Like this:
Fizika 8 • 1 • Címkék: fonálinga