Általános információk

A munkanaptár a 2013/14. tanévre itt tölthető le PDF formátumban.

A Vajdaság területén dolgozó általános iskolák munkanaptára a 2013/14. tanévre:

Az első félév  2013. szeptember 2-án hétfőn kezdődik, és 2013. december 23-ig hétfőig tart. Az első félévben 80 munkanap van.

A második félév  2014. január 15-én szerdán kezdődik és

• az  I.  – VII.  osztálynak  2014. június 14-ig péntekig tart, a második félévben 100 tanítási nap van.
• a VIII.  osztálynak  2014. május 30-ig péntekig tart,  a  második félévben 90 tanítási nap van.

A tanév folyamán téli, tavaszi és nyári szünidő van.

A téli szünidő 2013. december 24-én kedden kezdődik, és 2014. január 14-én kedden ér véget.

A tavaszi szünidő 2014. április 17-én csütörtökön kezdődik, és 2014. április 24-én szerdán ér véget.

A nyári szünidő az  I. – VII. osztályosoknak június 14één szombaton kezdődik és augusztus 31-én vasárnap ér véget.

A nyári szünidő a VIII. osztályosoknak  a záróvizsga befejezésével kezdődik és augusztus  31-én vasárnap ér véget.

Munkaszombatok és a tanítási napokra vonatkozó változások:

• 2014.  február 1. szombat,  tanítási nap hétfői órarend szerint

• 2014.  március 12 – én  szerdán a tanítás hétfői órarend szerint folyik

1. Mikor kezdődött  a csillagászati nyár ?

A csillagászati nyár  az északi féltekén  közép-európai idő szerint 2013. június 21.-én 07h o4perc -kor kezdődött.

2. Miért nevezik ezt az időpontot  nyári napfordulónak is?

Ezt az időpontot nyári napfordulónak is nevezik. A napforduló (latinul solstitium)  azt jelenti, hogy a Nap látszólagos,  észak – déli mozgása valamilyen irányban megváltozik. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra haladt, ez után a jeles nap utána pedig északról dél felé mozog .

3. Miért éppen ekkor  kezdődik  a nyár?

A nyári napfordulókor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, s ekkor a nappal a leghosszabb, az éjszaka pedig a legrövidebb. Ekkor delel a legmagasabban a napunk a látóhatár fölött.

4. Mi a helyzet a déli féltekén ?

A déli féltekén  ezen a napon van a téli napforduló és kezdődik a tél. A nappal ezen a napon a legrövidebb, de a napforduló után már a nappalok hosszabbak, az éjszakák rövidebbek lesznek.

4. Mi jellemző erre a napra?

A legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá. A magyar népszokások szerint a kereszténység felvétele óta Szent Iván éjjeléhez (június 24.) kötik a nyári napfordulót. Szent Iván éjjele világszerte a szerelmesek éjszakájaként is ismeretes.

A nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnapon van a Nap napja. Ennek az 1994-ben indult ünnepnek a célja, hogy felhívják a figyelmet a megújuló energiaforrásokra, így a nap „erejére” is .

5. Meddig tart a nyár ?

A csillagászati nyár az őszi napéjegyenlőségig tart ,  szeptember 22-ig.

Ma kezdődik az általános iskolákban a nyári szünidő.

Persze a 8. osztályosoknak még nem, hisz rájuk  vár a záróvizsga, melynek  tesztjeit

• 17 – én írják  anyanyelvből
• 18 – án matematikából.

Addig még van néhány nap, amit ki kellene használni …Pótolni amit kell, vagy csiszolni a már elsajátítottat…

Ha lezajlik a záróvizsga, ők  is fellélegezhetnek, főleg akkor ha elégedettek lesznek a záróvizsgán nyújtott teljesítményükkel. Ezért még biztassuk őket néhány napig!

Kedves nyolcadikosok!

Ha  szeretnétek tudni, mely középiskolába hány ponttal lehetett az előző években beíratkozni, böngésszétek át az alábbi dokumentumot!

Obr. profili 2011-12 po br bodova

• VI. osztály
• VII. osztály
• VIII. osztály

1. Mikor kezdődik a csillagászati tavasz ?

A csillagászati tavasz  az északi féltekén  2013. március 20.-án 12:33:50 -kor kezdődik.

2. Miért éppen ekkor  kezdődik  a tavasz?

Ekkor halad át  a Nap az  égboltnak egy nevezetes fiktív pontján, a tavaszponton. Ez az elképzelt pont az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, ahol a Nap éves látszólagos mozgása során a déli félgömbről az északira lép. Hagyományosan ez  március 21. történik, és ezért tekintjük ezt a napot a tavasz első napjának, de  a tavasz érkezésének pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik.

Ezen a napon van az északi féltekén a  tavaszi napéjegyenlőség. Ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A nyári napfordulóig, június 21. – ig növekszik a nappalok és csökken az éjszakák hossza.

3. Mi a helyzet a déli féltekén ?

A déli féltekén  ezen a napon van az őszi napéjegyenlőség és kezdődik az ősz. Az éjszakák hosszabbak, a nappalok rövidebbek lesznek.

4. Mi jellemző erre az időszakra?

Ez az az időszak, mikor emelkedik az átlaghőmérséklet, hosszabbodni kezdenek a nappalok, és szeszélyessé válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső, ennélfogva a nagy áradások is erre az időszakra esnek. A vándormadarak általában ilyenkor térnek vissza fészkelőhelyeikre.

5. Meddig tart a tavasz ?

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart,  június 21-ig.

1. Március 14. – Nemzetközi pí nap. A pi matematika állandó, s mivel kerekített értéke 3,14. ezért ünneplik ezen a napon.

2. Tudjátok-e mit jelent a pí állandó ?

A matematika egyik leggyakrabban használt állandója a pi,  a  kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiált szám. Értéke kerekítéssel 3,14159, ezért tartják a napját március 14-én (3-14), néhol 1:59 perckor.

3. Ki kezdeményezte a pí nap megünneplését ?

A kezdeményezés 1989-ben indult az Egyesült Államokban, Ötletadója Larry Shaw fizikusprofesszor a San Franciscó-i Exploratorium nevű természettudományi múzeum munkatársa, akinek a vezetésével azóta rendeznek ünnepi megemlékezéseket. A múzeum kör alakú csarnokában körbejárnak ilyenkor a munkatársak, és elfogyasztják az ünnepi alkalomra készített gyümölcsös pitéket. A pi-te vagy angolul pie is a számra vezethető vissza, és az ünnepi alkalomra rendszerint feliratozzák is ezeket a pitéket, természetesen a pi szám minél több tizedes jegyével.

4. Miért  titokzatos szám  a pí ?

• 3,1415926535…-tel kezdődik és a végtelenségig tart, a matematikában és a fizikában is használatos
• ha összeadjuk az első húsz tizedesjegyét, 100-at kapunk eredményként
• ha összeadjuk az első (6+6) × (6+6), tehát 144 tizedesjegyet, akkor 666-ot kapunk
• különös véletlen, hogy 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein.

5. Hogyan ünneplik a pí napot ?

A pi-t rendezvényekkel, vetélkedőkkel, konferenciákkal „ünneplik”. 2004-ben az ünnepi rendezvényen Daniel Tammet 22 514 tizedes jegyig sorolta fel a számot. A csúcstartó egyébként a japán Haragucsi Akira, aki 2006-ban 100 000 tizedes jegyig sorolta, de ez 16 órát igényelt.
Az Egyesült Államok képviselőháza 2009-ben ezt a napot nemzeti pi-napnak (National Pi Day) nyilvánította.
Ennek mintájára a július 22. angol dátumozás alapján 22/7, a pi számításának egyik régi képlete, s ennek alapján is rendeznek angolszász nyelvterületen további, a pi számhoz kötődő ünnepségeket, de ezt a napot Pi Approximation Day-nek nevezik.
2010-ben a Google a számhoz kötődő szimbólumokkal jelent meg az ünnepen.
2015. évi ünnepség különleges lesz, mivel a pi (3,1415) megegyezik a 3/14/15 dátumformátummal, és emiatt a legpontosabb pi-dátumnak tekinthető.

A február 10 – én megtartott versenyen az óbecsei községből összesen 20 tanuló vett részt.

Ismét bebizonyosodott, hogy a fizika nem a legnépszerűbb tantárgyak közé tartozik, nem sok tanuló merte vállalni a versenyzést.

A feladatok ez alkalommal is hasonló nehézségűek voltak mint az előző években, vagyis meglehetősen bonyolultak, matematikailag nem éppen a megfelelő  korosztályra szabták őket. De ezt már megszoktuk !

Kerepes Izabella a Samu Mihály Általános Iskola 8.B osztályos tanulója lett az első helyezett a 8. osztályosok kategóriájában 🙂 . Gratulálok neki és a többi  tanulónak  is aki részt vett a versenyen, vállalta a megmérettetést, ami nem kis dolog  és a szabadidejét a fizika feladatok gyakorlásával töltötte.

A fizika szépsége talán éppen az összetettségében  rejlik…

A verseny feladatai –  megoldásokkal :

Községi verseny 2013 – 6. osztály

Községi verseny 2013 – 7. osztály

Községi verseny 2013 – 8. osztály

1.  A  tantárgyversenyek ebben a tanévben is    a fizikaversennyel kezdődnek.

A községi fizika verseny   február 10 – én,  vasárnap  9 h-kor kezdődik  a becsei Petőfi Sándor Általános iskolában.

A  versenyzőket    8 h -ra várják.

2.  Program :

8 h  – 9 h :  A verseny megnyitása, uzsonna.

9 h – 11 h :  Verseny – feladatok kidolgozása.

3.  Versenyző tanulók ( két iskolából ) :

1. Kerepes Izabella  –  Samu Mihály Általános Iskola – 8. B

2. Rajsli Áron  –  Samu Mihály Általános Iskola – 8. B

3. Rajsli Ákos   –  Zdravko Gložanski Általános Iskola – 8. A

4. Rodić Ádám –  Zdravko Gložanski Általános Iskola – 8. A

A versenykalendáriumot megnézhetitek  a     Društvo fizičara Srbije  hivatalos oldalán.

4.  Sok sikert !

A II. félévben is sok munka vár ránk. Osztályonként a következő témakörökkel foglalkozunk:

• a VI. osztályokban –  A mérés

• a VII. osztályokban  –  A testek mozgása a nehézségi erő hatására

• a VIII. osztályokban –  Az elektromos tér

Január végén ellenőrzőt ír mindegyik osztály, ezért legyetek szorgalmasak, és már a félév kezdetén fogjatok hozzá a tanuláshoz. Az idő gyorsan el fog múlni, és  szinte észre sem fogjátok venni, már itt lesz június, a tanév vége.

Tehát, tanulni és tanulni – ehhez kívánok sok sikert!