VI. osztály – 5.1. A tehetetlenség törvénye

1. Új fogalmak, amelyekkel  megismerkedünk: mozgásállapot, tehetetlenség, tömeg.

2. Milyen  mozgásállapota lehet egy testnek?

• a test lehet nyugalomi állapotban, amikor  nem mozog        (  v = 0 )
• haladó mozgást végezhet egy  bizonyos    v    sebességgel

3. Meg tudja- e egy test változtatni a mozgásállapotát  önmagától, erőhatás nélkül?

• A nyugalomban levő testek soha sem tudnak önmaguktól elmozdulni. Az asztalon, nyugalomban levő könyv csak akkor tud elmozdulni, ha erő hat rá. A kerékpár is csak akkor tud megindulni, ha hajtjuk a pedált.

• A mozgásban levő testek nem tudnak önmaguktól, vagyis erőhatás nélkül megállni. A  nagy sebességgel mozgó autó csak akkor tud megállni, ha megnyomjuk a féket.

4. Mit szögezhetünk le a fenti példákból?

Mindkét esetben látjuk, hogy a mozgásállapot megváltoztatásához erő szükséges. A nyugalomban levő test csak erő hatására tud elmozdulni, az állandó sebességgel  haladó test csak erő hatására tud gyorsulni, vagy lassulni.

5. Hogyan nevezzük a testeknek ezt a tulajdonságát, hogy igyekeznek megtartani  a  nyugalmi állapotot vagy mozgásállapotot amelyben vannak?

A testeknek ezt a tulajdonságát, hogy igyekeznek megtartani  a mozgásállapotot amelyben vannak tehetetlenségnek nevezzük. A nyugalomban levő test igyekszik továbbra is nyugalomban maradni, a mozgásban levő test igyekszik továbbra is mozogni.

4. Hogyan nevezhető másként a testek  tehetetlensége ?

A tehetetlenség, mint a testek jellemző tulajdonsága, nevezhető még lustaságnak ,  lomhaságnak  és inerciónak is.

5. A fizikusok közül kik tanulmányozták a  testek tehetetlenségét ?

• Arisztotelész görög filozófus már az ókorban megállapította, hogy az álló testek nyugalomban maradnak, amíg erő nem hat rájuk. Úgy vélte, hogy a nyugalom a természetes állapot, és a test csak erő hatására mozoghat.
• Galileo Galilei rájött arra, hogy a test  nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez  míg egy erő nem hat rá.A testeknek ezt a tulajdonságát tehetetlenségnek nevezte el.
• Végül  Isaac Newton fogalmazta meg a tehetetlenség törvényét, amely Newton I. törvényeként vált ismertté.

6. Hogyan szól a tehetetlenség törvénye?

Minden test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg a rá ható erők mozgásállapotának  megváltoztatására nem kényszerítik.

7. Példák a testek tehetetlenségére:

• a  kerékpáros akkor is mozgásban marad, ha nem hajtja a pedált a lábával
• a szánkó akkor is tovább csúszik a jégen amikor már nem toljuk
• ha hirtelen lefékezzük a kerékpárt – előre eshetünk, mert tovább folytatjuk a mozgást
• a hirtelen induló  autóbuszban az utasok hátradőlnek, a  hirtelen megálló autóbuszban pedig előredőlnek
• a kerékpár és a szánkó végül a súrlódási erő  miatt áll meg, ha nem létezne súrlódás, a  mozgó testek soha sem állnának meg , változatlan sebességgel mozognának  (amíg egy erő nem hatna rájuk)

8. Nézzétek meg az alábbi prezentációt:

A tehetetlenség törvénye