Fizika 8

VIII. osztály – 4. Az elektromos áram munkája, teljesítménye és hőhatása – gyakorló feladatok

IzzóAzWord doc elektromos áram munkája, teljesitménye és hőhatása – gyakorló feladatok

Az ellenőrző előtt átadott, pontosan kidolgozott feladatok  megoldása 5 pontot ér.

Jó tanulást!

Fizika 8 • 0

VIII. osztály – 4.2. Az elektromos áram – gyakorló feladatok

Tanulas3

Az alábbi doc – ban  számítási feladatokat találtok, amelyek a következő tanítási egységekre vonatkoznak :

  •  elektromos áramerősség
  • a vezető elektromos ellenállása
  • Ohm – törvénye

Az ellenőrző előtt átadott, kidolgozott feladatokért  6 jutalompont jár.

Legyetek szorgalmasak.  Sok sikert az ellenőrzőn!

Word doc

Ohm törvénye –  gyakorló feladatok

Fizika 8 • 0 • Címkék:

VIII.osztály – 4. Az elektromos áram

áramkör 3jpg 

Ebben a bejegyzésben összefoglalva olvashatjátok az  Elektromos áram  témakör tanítási egységeit.

Fizika 8 • 0 • Címkék:

VIII. osztály – 3.2. Elektromos tér – gyakorló feladatok

tanulás 5

Word docElektromos tér – gyakorló feladatok

A megoldott feladatokat az ellenőrző előtt kell átadni, a feladatok pontos megoldása 5 pontot ér.

Fizika 8 • 0 • Címkék:

VIII. osztály – 3.1. Az elektromos tér – összefoglalás

Elektromos ter

1.     Az elektromos tér – alapfogalmak ismétlése

2.    Megoldott feladatok elektrosztatikából

 

Fizika 8 • 0 • Címkék:

VIII.osztály – 2.2. Fénytan – gyakorló feladatok

Oldjátok meg az  alábbi feladatokat és adjátok őket át az  ellenőrző előtt. Az 5 megoldott feladat 10  pontot ér.

Legyetek szorgalmasak, sok sikert az ellenőrzőn !

Fénytan – gyakorló feladatok

Fizika 8 • 0 • Címkék:

VIII. osztály – 2.1. Fényvisszaverődés – gyakorló feladatok

Fényvisszaverődés – gyakorló feladatok  1.

Fényvisszaverődés – gyakorló feladatok  2.

Fényvisszaverődés – gyakorló feladatok  3.

Fizika 8 • 0

VIII.osztály – 1.3. Rezgőmozgás és hullámmozgás – gyakorló feladatok

Rezgőmozgás és hullámmozgás – gyakorló feladatok

Fizika 8 • 0

VIII. osztály – 1.2. A fonálinga (matematikai inga)

1. Az előző bejegyzésben  említettük, hogy a fonálra felfüggesztett fémgolyó  rezgő mozgást végez. Az ilyen testet ingának nevezzük.

A felfüggesztési pont és a fémgolyó súlypontja közti távolság az inga hossza. Ha a golyó átmérője elhanyagolhatóan kicsi a fonál hosszához képest, az ingát matematikai ingának vagy fonálingának nevezzük. Tehát:

A fonálinga egy vékony, súlytalan , l  hosszúságú fonálra felfüggesztett pontszerű, m tömegű test, amely egyensúlyi helyzetéből kitérítve, a nehézségi erő hatására lengéseket végez.

A legegyszerűbb inga egy hosszú cérnéra felfüggesztett fémgolyó.

2. A fonálinga lengésidejének kiszámítása:

T [s] – lengésidő (periódusidő)

l [m] –  inga hossza

g [m/s²] – nehézségi gyorsulás helyi értéke

3. A fonálinga lengésideje  függ :

– az inga hosszától

– a nehézségi gyorsulás helyi értékétől

4. A fonálinga lengésideje nem függ :

– a felfüggesztett test tömegétől

– az amplitúdótól.

5. Látogassatok el az ingalaborba !

Ingalabor

Kattintásra indul

Fizika 8 • 1 • Címkék:

VIII. osztály – 1.1. A rezgőmozgás

1. Milyen mozgásokat  nevezünk periodikus mozgásnak ?

A periodikus mozgások olyan mozgások, amelyek  szabályos időközönként, azonos módon ismétlődnek.

Példa: a Föld forgása a Nap körül, a Hold forgása a Föld körül, a körhinta, az   óramutató, a gépkocsi ablaktörlőjének  a  mozgása …

Legegyszerűbb periodikus mozgások :

  • Egyenletes körmozgás – a test mozgása körpályán, állandó sebességgel, azonos irányban mozog
  •  Rezgőmozgás – olyan periodikus mozgás amely során a test mindig ugyanazon a pályán, az egyensúlyi helyzeten keresztülhaladva, különböző irányban mozog.

2. A rezgőmozgás példái:

  • Azt a helyzetet amelyben a rugóra felfüggesztett test nyugalomban van, egyensúlyi helyzetnek nevezzük.  Ha a  rugóra függesztett testet,kimozdítjuk egyensúlyi helyzetéből , akkor két szélső helyzet között rezgőmozgást végez.
  • Rezgőmozgást végez a  fonálra függesztett test  is, ha  egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk.

A test akkor végez egy teljes rezgést, amikor az egyensúlyi helyzetből eljut a legtávolabbi pontig az egyik, majd a másik oldalon, és újra visszatér  eredeti helyzetébe.

A rezgéseket oszcillációnak is nevezik, a rezgőmozgást végző testet pedig oszcillátornak.

3. A rezgő mozgást jellemző fizikai mennyiségek:

Elongáció –  a rezgő testnek az egyensúlyi helyzettől mért pillanatnyi távolsága.

Jele: x                            Mértékegysége : m (méter)

Amplitúdó – az egyensúlyi helyzettől mért legnagyobb távolság.

Jele:  A                           Mértékegysége : m (méter)

Periódus idő – egy teljes rezgés ideje

Jele:  T                           Mértékegysége : s  (másodperc)

Frekvencia (rezgésszám) – egy másodperc alatt megtett rezgések száma.

Jele:  ν   (nű)                      Mértékegysége : Hz  (hertz)     1 Hz = 1/s

A periódusidő és a frekvencia összefüggése:

4. A rezgések felosztása az amplitúdó változása szerint:

  • Csillapított rezgések – az amplitúdó legnagyobb a mozgás kezdetén, majd fokozatosan csökken. Az amplitúdó csökkenését különböző fékező erők okozzák : súrlódási erő, közegellenállási erő . A periódusidő nem változik.
  • Csillapítatlan rezgések – az amplitúdó állandó értékű.

5. Periódikus mozgások:

6. Kattints a képre !

Fizika 8 • 2 • Címkék:

«< 2 3 4 5 6 >