Országszerte esett  a hó, idén először nagy mennyiségben. Vajon mennyit tudtok  a hó tulajdonságairól vagy magáról a havazás okairól? 10 kérdés és 10 válasz, amit a hóról, a havazásról  tudni kell.

1. Miért nem esik hó nyáron?

Télen a levegő hőmérséklete már kis magasságokban is  0 °C alatt van. Tudjuk, hogy  0 °C alatti hőmérsékleten a víz, vagyis a levegőben levő vízpára átalakul szilárd halmazállapotú kis  jégtűkké. Az aprócska jégtűk  hópelyhekké tapadnak össze, és a földre hullanak.

Nyáron is 0 °C alatt van a hőmérséklet nagy  magasságokban. Ott keletkezik is hó (havazás a magas hegyekben), de mire a hópelyhek a földre érnének a vastag, meleg földfelszíni levegőrétegekben vízcseppekké olvadnak.

2. Miért olvad meg a hó a háztetőn hamarabb, mint az aszfalton?

A vízszintes aszfaltra ferdén esnek a napsugarak, míg a ferdén álló háztetőre majdnem merőlegesen. Másrészt a háztetőt alulról a ház is fűti.

3. Miért olvad el a hó, ha megsózzuk, és miért nem fagy meg ekkor a hólé, holott a hőmérséklet 0°C alatt van?

Ha valamilyen sót, például konyhasót oldunk vízben, akkor a víz fagyáspontja csökken, vagyis 0 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg. Minél töményebb az oldat – vagyis minél több sót oldottunk fel ugyanannyi vízben – annál alacsonyabb hőfokon következik be a fagyás. Ezért nem fagy meg a sós víz akkor sem, ha a hőmérő higanyszála több fokkal is a fagypont alá süllyed.

4. Miért kíván a gazda hótakarót a vetésre?

A hó jó hőszigetelő, ezért megvédi az alatta levő talajt az erős lehűléstől.

5. Miért hűl le gyorsabban a levegő téli éjszakákon, ha a talajt hó borítja?

Ha a földet nem fedi hó, akkor a talaj a nappal felvett hőt éjszaka részben a levegőnek adja át, ez lassítja a levegő lehűlését. Ha a földet hó borítja, ez a hőátadás csak kismértékben történhet meg. A hó ugyanis jó hőszigetelő, mivel sok levegőt tartalmaz.

6. Miért nem sikerülhet nagyon nagy hidegben a hógolyó?

Amikor a porhóból  hógolyót gyúrunk, a nyomás hatására a hó sok helyen kissé megolvad. A nyomást megszüntetve a megolvadt víz újra megfagy, ezzel egymáshoz fagyasztja az addig különálló jégkristályokat, így a porhóból szilárd, alaktartó hógolyót nyertünk. Nagyon nagy hidegben előfordulhat, hogy nem sikerül a hógolyókészítés, mert a kezünkkel nem tudunk akkora nyomást kifejteni, hogy a jég olvadáspontja a hó hőmérséklete alá csökkenjen.

7. Miért és hogyan keletkezik a hó?

A hó akkor keletkezik be, ha erőteljes felfelé irányuló légáramlás van s közben a felhő hirtelen lehűl. Apró kis kristályok keletkeznek, melyekhez még vízcseppecskék hozzáfagynak és mikor a súlyuk már a szükségesre megnövekedett, megindul a havazás.

8. Miért olvad meg a hó enyhüléskor hamarabb a csatornafedeleken, mint a járda egyéb helyein?

A csatornafedeleket fémből készítik. A fém jó hővezető és kicsi a fajhője. Ezért az enyhe levegő hatására a fémcsatorna jobban felmelegszik, mint a járda burkolata, így megolvaszthatja a rajta lévő hóréteget.

9. Miért van az, hogy hideg téli időben egyszer hópelyhek esnek, máskor ellenben ónos eső esik?

A hópelyhek apró jégkristályokból állnak. Ilyen apró jégkristályok csak felhőkben, rendszerint több ezer méteres magasságban keletkeznek. Onnan csak akkor juthatnak le hozzánk, ha a közbeeső rétegben mindenütt nulla fokos vagy alacsonyabb hőmérséklet van, ellenkező esetben a jégkristályok esés közben vízcseppekké olvadnak el, és így jutnak a Föld felszínére.

Télen elég gyakran előfordul az is, hogy a felső és alsó hideg levegőréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű levegőréteg kerül. Ekkor a felső hideg rétegben keletkezett hó középső melegebb rétegben esőcseppekké olvad, amelyek az alsó fagyos réteget elérve jéggömböcskékké fagynak. Ez az az eset, amikor nem havazás, hanem ónos eső érkezik le a Földre.

10. Miért a fák tövénél kezd el olvadni a hó?

A sötétebb színű testek jobban elnyelik a rájuk eső fénysugarakat, mint a világosak. A világos hó meglehetősen jól visszaveri a ráeső napsugarakat, ezért csak kicsit melegszik, magától nehezen olvad. A sötét színű fatörzs sokkal több napsugarat nyel el, csak keveset ver vissza, így jobban melegszik, mint a hó. Ezért a melegebb fatörzs közelében a hó gyorsabban olvad, mint a fa törzsétől távolabb.

A Gyermek Jogairól szóló Egyezményt – hivatalos nevén A gyermekek jogainak konvencióját 1989. november 20-án New Yorkban fogadta el az ENSZ Közgyűlése. Azóta ezt a napot, november 20-át, a Gyermeki Jogok Világnapjaként tartjuk számon.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden a tervezetthez képest később jelentette be, hogy ki kapta idén a fizikai Nobel-díjat, az indoklás szerint a tanácskozás a bejelentés előtt nem sokkal is tartott még.

A bejelentést követően pezsgőt bontottak az Európai Nukleáris Kutató Szervezetben, a CERN-ben annak hallatán, hogy az általuk igazolt Higgs-bozon létezését megjósoló Peter Higgs és Francois Englert kapta a fizikai Nobel-díjat i. A Genf mellett működő intézet főigazgatója a stockholmi bejelentést követően tartott sajtótájékoztatón kijelentette: nagy napja ez a részecskefizikának.

2012. július 4-én az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN meyrini székhelyén készített kép Francois Englert belga (b) és Peter Higgs brit fizikusról, akik 2013. október 8-án megosztva elnyerték a fizikai Nobel-díjat

Az isteni részecske titka

A Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja 2012 júliusában bejelentette, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak a nagy hadronütköztetőben folyó kísérleteik során. Peter Higgs már 1964-ben megjósolta a szubatomi részecske létezését.

Higgs úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a „rést” a természet alapvető működését leíró standard modellben, hiszen nélküle a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban a szerteszét röpködő „részecsketörmelékből” nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok.

A felfedezést korábban is úgy emlegették már, hogy az az évszázad legnagyobb tudományos eredményeinek egyike lehetne, és körülbelül olyan nagy hatású, mint a Holdra szállás.

Az „isteni részecske elnevezés” Leon Max Lederman amerikai, ugyancsak Nobel-díjas részecskefizikushoz köthető, bár eredetileg állítólag nem tervezett ilyen névadást.

1993-ban egy megjelenésre váró könyvében „istenverte részecskének” akarta nevezni a Higgs-bozont, mert senki sem találja. A kiadója azonban úgy gondolta, hogy több példány lenne eladható az „isteni részecske” elnevezéssel, így végül ez lett a könyv címe: „Az isteni részecske: Ha az univerzum a válasz, akkor mi a kérdés?”

A Higgs- részecskéről többet olvashattok a Wikipédián.

Peter Higgs

1993  óta október 5.  a pedagógusjogok világnapja.

Az UNESCO  (Egyesült Nemzetek nevelésügyi, tudományos és művelődésügyi szervezete) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1966-ban ezen a napon fogadta el a pedagógusjogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot.

Ez a határozat  a pedagógusok jogaival és munkájuk társadalmi elismerésével összefüggő alapelveket rögzítő dokumentumra vonatkozik. Hangsúlyozza a pedagógus  meghatározó  szerepét az oktatásában és nevelésben,  a tanítók és tanárok helyzetére vonatkozó elveket és ajánlásokat.

Amikor a sok szakmaiatlan kormányzati döntés miatt napról – napra egyre nehezebb körülmények között vagyunk kénytelenek  oktatni és nevelni, vajon hogyan is valósulnak meg nálunk a pedagógusjogok ?