A Gyermek Jogairól szóló Egyezményt – hivatalos nevén A gyermekek jogainak konvencióját 1989. november 20-án New Yorkban fogadta el az ENSZ Közgyűlése. Azóta ezt a napot, november 20-át, a Gyermeki Jogok Világnapjaként tartjuk számon.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden a tervezetthez képest később jelentette be, hogy ki kapta idén a fizikai Nobel-díjat, az indoklás szerint a tanácskozás a bejelentés előtt nem sokkal is tartott még.

A bejelentést követően pezsgőt bontottak az Európai Nukleáris Kutató Szervezetben, a CERN-ben annak hallatán, hogy az általuk igazolt Higgs-bozon létezését megjósoló Peter Higgs és Francois Englert kapta a fizikai Nobel-díjat i. A Genf mellett működő intézet főigazgatója a stockholmi bejelentést követően tartott sajtótájékoztatón kijelentette: nagy napja ez a részecskefizikának.

2012. július 4-én az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN meyrini székhelyén készített kép Francois Englert belga (b) és Peter Higgs brit fizikusról, akik 2013. október 8-án megosztva elnyerték a fizikai Nobel-díjat

Az isteni részecske titka

A Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja 2012 júliusában bejelentette, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak a nagy hadronütköztetőben folyó kísérleteik során. Peter Higgs már 1964-ben megjósolta a szubatomi részecske létezését.

Higgs úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a „rést” a természet alapvető működését leíró standard modellben, hiszen nélküle a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban a szerteszét röpködő „részecsketörmelékből” nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok.

A felfedezést korábban is úgy emlegették már, hogy az az évszázad legnagyobb tudományos eredményeinek egyike lehetne, és körülbelül olyan nagy hatású, mint a Holdra szállás.

Az „isteni részecske elnevezés” Leon Max Lederman amerikai, ugyancsak Nobel-díjas részecskefizikushoz köthető, bár eredetileg állítólag nem tervezett ilyen névadást.

1993-ban egy megjelenésre váró könyvében „istenverte részecskének” akarta nevezni a Higgs-bozont, mert senki sem találja. A kiadója azonban úgy gondolta, hogy több példány lenne eladható az „isteni részecske” elnevezéssel, így végül ez lett a könyv címe: „Az isteni részecske: Ha az univerzum a válasz, akkor mi a kérdés?”

A Higgs- részecskéről többet olvashattok a Wikipédián.

Peter Higgs

1993  óta október 5.  a pedagógusjogok világnapja.

Az UNESCO  (Egyesült Nemzetek nevelésügyi, tudományos és művelődésügyi szervezete) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1966-ban ezen a napon fogadta el a pedagógusjogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot.

Ez a határozat  a pedagógusok jogaival és munkájuk társadalmi elismerésével összefüggő alapelveket rögzítő dokumentumra vonatkozik. Hangsúlyozza a pedagógus  meghatározó  szerepét az oktatásában és nevelésben,  a tanítók és tanárok helyzetére vonatkozó elveket és ajánlásokat.

Amikor a sok szakmaiatlan kormányzati döntés miatt napról – napra egyre nehezebb körülmények között vagyunk kénytelenek  oktatni és nevelni, vajon hogyan is valósulnak meg nálunk a pedagógusjogok ?

1. Mikor kezdődik a csillagászati ősz ?

A csillagászati ősz  az északi féltekén  2013. szeptember 22.-én 20:44 -kor kezdődik.

2. Miért éppen ekkor  kezdődik  az ősz ?

Ekkor halad át  a Nap az  égboltnak egy nevezetes fiktív pontján, az őszponton. Ez az elképzelt pont az égi egyenlítő és az ekliptika két metszéspontja közül az, ahol a Nap éves látszólagos mozgása során az északi félgömbről a déli  félgömbre lép. Hagyományosan ez  szeptember 23-án  történik, és ezért tekintjük ezt a napot az ősz első napjának, de  az ősz  érkezésének pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik.

Ezen a napon van az északi féltekén az őszi napéjegyenlőség. Ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A téli  napfordulóig, december 22 – ig a nappalok  rövidebbek, az éjszakák hosszabbak lesznek.

3. Mi a helyzet a déli féltekén ?

A déli féltekén  ezen a napon van a tavaszi napéjegyenlőség és kezdődik a tavasz. A nappalok  hosszabbak, az éjszakák  rövidebbek lesznek.

4. Mi jellemző erre az időszakra?

Ebben az időszakban a nappalok rövidülnek és az időjárás fokozatosan fordul egyre hidegebbre, szelesebbre és csapadékosabbra. A lombhullató növények levelei  elsárgulnak, elvörösödnek, átmenetileg gyönyörű színpompába borítva a természetet, mielőtt elszáradnának és lehullanának a fákról.

5. Meddig tart az ősz ?

A csillagászati ősz az  őszi  napéjegyenlőségtől a téli  napfordulóig tart,  december  22-ig.