VI.osztály – 2.1. A mechanikai mozgás fogalma és a mozgás relativitása

1. Mikor végez egy test mechanikai mozgást?

Egy test mechanikai mozgást végez, ha helyet változtat más testekhez viszonyítva.

Példák a mechanikai mozgásra : More

Fizika 6 • 2 • Címkék:

VIII. osztály – 1.2. A fonálinga (matematikai inga)

1. Az előző bejegyzésben  említettük, hogy a fonálra felfüggesztett fémgolyó  rezgő mozgást végez. Az ilyen testet ingának nevezzük.

A felfüggesztési pont és a fémgolyó súlypontja közti távolság az inga hossza. Ha a golyó átmérője elhanyagolhatóan kicsi a fonál hosszához képest, az ingát matematikai ingának vagy fonálingának nevezzük. Tehát:

A fonálinga egy vékony, súlytalan , l  hosszúságú fonálra felfüggesztett pontszerű, m tömegű test, amely egyensúlyi helyzetéből kitérítve, a nehézségi erő hatására lengéseket végez.

A legegyszerűbb inga egy hosszú cérnéra felfüggesztett fémgolyó.

2. A fonálinga lengésidejének kiszámítása:

T [s] – lengésidő (periódusidő)

l [m] –  inga hossza

g [m/s²] – nehézségi gyorsulás helyi értéke

3. A fonálinga lengésideje  függ :

– az inga hosszától

– a nehézségi gyorsulás helyi értékétől

4. A fonálinga lengésideje nem függ :

– a felfüggesztett test tömegétől

– az amplitúdótól.

5. Látogassatok el az ingalaborba !

Ingalabor

Kattintásra indul

Fizika 8 • 1 • Címkék:

VIII. osztály – 1.1. A rezgőmozgás

1. Milyen mozgásokat  nevezünk periodikus mozgásnak ?

A periodikus mozgások olyan mozgások, amelyek  szabályos időközönként, azonos módon ismétlődnek.

Példa: a Föld forgása a Nap körül, a Hold forgása a Föld körül, a körhinta, az   óramutató, a gépkocsi ablaktörlőjének  a  mozgása …

Legegyszerűbb periodikus mozgások :

  • Egyenletes körmozgás – a test mozgása körpályán, állandó sebességgel, azonos irányban mozog
  •  Rezgőmozgás – olyan periodikus mozgás amely során a test mindig ugyanazon a pályán, az egyensúlyi helyzeten keresztülhaladva, különböző irányban mozog.

2. A rezgőmozgás példái:

  • Azt a helyzetet amelyben a rugóra felfüggesztett test nyugalomban van, egyensúlyi helyzetnek nevezzük.  Ha a  rugóra függesztett testet,kimozdítjuk egyensúlyi helyzetéből , akkor két szélső helyzet között rezgőmozgást végez.
  • Rezgőmozgást végez a  fonálra függesztett test  is, ha  egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk.

A test akkor végez egy teljes rezgést, amikor az egyensúlyi helyzetből eljut a legtávolabbi pontig az egyik, majd a másik oldalon, és újra visszatér  eredeti helyzetébe.

A rezgéseket oszcillációnak is nevezik, a rezgőmozgást végző testet pedig oszcillátornak.

3. A rezgő mozgást jellemző fizikai mennyiségek:

Elongáció –  a rezgő testnek az egyensúlyi helyzettől mért pillanatnyi távolsága.

Jele: x                            Mértékegysége : m (méter)

Amplitúdó – az egyensúlyi helyzettől mért legnagyobb távolság.

Jele:  A                           Mértékegysége : m (méter)

Periódus idő – egy teljes rezgés ideje

Jele:  T                           Mértékegysége : s  (másodperc)

Frekvencia (rezgésszám) – egy másodperc alatt megtett rezgések száma.

Jele:  ν   (nű)                      Mértékegysége : Hz  (hertz)     1 Hz = 1/s

A periódusidő és a frekvencia összefüggése:

4. A rezgések felosztása az amplitúdó változása szerint:

  • Csillapított rezgések – az amplitúdó legnagyobb a mozgás kezdetén, majd fokozatosan csökken. Az amplitúdó csökkenését különböző fékező erők okozzák : súrlódási erő, közegellenállási erő . A periódusidő nem változik.
  • Csillapítatlan rezgések – az amplitúdó állandó értékű.

5. Periódikus mozgások:

6. Kattints a képre !

Fizika 8 • 2 • Címkék:

VII. osztály – 1.1. A mozgás elemei és jellemzői – ismétlés

1. A mozgásra vonatkozó alapfogalmak:

  • Mechanikai mozgás – a testnek egy másik testhez  viszonyított helyzetváltoztatása .
  • Vonatkoztatási test – az a test, amelyhez a mozgást viszonyítjuk.
  • Mozgáspálya – az a vonal, amely mentén a test mozgás közben halad.
  • Megtett út – a pályának az a szakasza, amelyet a test egy meghatározott idő alatt tesz meg.  Jele : s . Mértékegysége  :  m  ( méter).
  • Sebesség  –  a megtett út és az idő hányadosa,  kifejezi az egységnyi idő alatt megtett utat.  Jele  :  v .  Mértékegysége  :   m/s   ( méter másodpercenként).

2. A mozgások felosztása a pálya alakja szerint :

  • Egyenes vonalú mozgás –  a mozgáspálya egyenes vonal.
  • Görbe vonalú mozgás –  a mozgáspálya görbe vonal.  A görbe vonalú mozgáshoz  sorolható  a körmozgás is, amelynél  a test kör alakú pályán mozog.

3. A mozgások felosztása a sebesség változása  szerint :

  • Egyenletes mozgás –  a test egyenlő időközök alatt egyenlő hosszúságú utakat tesz meg. A sebesség nagysága, irányvonala és iránya állandó.
  • Változó mozgás – a test egyenlő időközök alatt különböző hosszúságú  utakat tesz meg. A sebesség változó.

4. Egyenesvonalú egyenletes mozgás – a test egyenes pályán halad állandó sebességgel.

A megtett utat és a mozgás idejét kiszámÍthatjuk a háromszög segítségével:

     

Fizika 7 • 2 • Címkék:

VI. osztály – 1.3. A fizika kutatási módszerei

1. Hogyan tanulmányozza a fizika a természeti jelenségeket?

A természeti jelenségek tanulmányozásának módszerei a fizikában:

  •  megfigyelés
  • laboratóriumi  kísérletezés

Megfigyelés során egy meghatározott természeti jelenséget többször és különböző feltételek mellett figyelünk meg. Pl. a testek esésének tanulmányozásakor először megállapítjuk  hogyan esik le egy test különböző magasságról, van-e különbség a különböző testek azonos azonos magasságról történő szabadesése között.

A megfigyelés sokszor hiányos, és téves következetetéshez vezethet. Ezért kell a jelenséget fizikai szakteremben, laboratóriumban végezni, ellenőrzött körülmények között, kísérlet formájában. A laboratóriumban  különféle műszaki eszközökkel méréseket végezhetünk.

2. Mire szolgálnak a kísérletek és mérések során szerzett adatok ?

A kutatás folyamán szerzett adatokat  a fizikusok rendszerezik, elemezik, megállapítják milyen kapcsolatban vannak egymással, és így különböző törvényeket és elméleteket fogalmaznak .

A fizika kísérleti és elméleti tudomány is.

3. Nézzétek meg az alábbi prezentációt, amely összefoglalja mivel is foglalkozik a fizika!

  6.1. Bevezető a fizikába

Fizika 6 • 2

VI.osztály – 1.2. A természet és az anyag

1. Minden ami körülvesz bennünket a temészethez tartozik, és mi magunk is a természet részei vagyunk. A természet anyagból épül fel.

2. Melyek az anyag megjelenési formái a természetben?

Az anyagnak két megjelenési formája van a természetben:

  • a szubsztancia
  • a fizikai tér  ( fizikai mező)

3. Mit értünk szubsztancia alatt?

A természetben  található tárgyakat ( pl. ceruza, füzet, tábla, pad…) fizikai testeknek nevezzük.

A testek nagyságban, alakban különböznek egymástól, sőt még abban is, hogy milyen anyagból épülnek fel.

Azt az anyagot amelyből a fizikai testek épülnek fel, szubsztanciának nevezzük.

Szubsztanci például a vas, arany, homok, papir, műanyag, gyapjú….

4. Mit értünk fizikai tér alatt?

A természetben a testek kölcsönösen hatnak egymásra.Eközben a testek:

– közvetlenül érintkezhetnek egymással (teniszütő és a labda)
– lehetnek közel egymáshoz (ha a mágnes vonzza a   szögeket)
– lehetnek nagy távolságra egymástól ( a Föld és a Hold)

Ha kölcsönhatás közben a testek nem érintkeznek közvetlenül egymással, a kölcsönhatás fizikai tér közvetítésével valósul meg.

A fizikai tér az anyagnak az a megjelenési formája, amelynek közvetítésével  az egymással közvetlenül nem érintkező  testek  kölcsönhatása valósul meg.

Fizikai terek a: gravitációs tér, mágneses tér, elektromos tér.

Fizika 6 • 2

VI.osztály – 1.1. A fizika mint természettudomány


1. Magyarázzuk meg miért természettudomány a fizika!

Minden  ami körülvesz bennünket, a természet részét alkotja. Ide tartozik  a talaj, a víz, a levegő, de  az élővilág is, az állatokkal,a  növényekkel és az emberrel együtt.

A természetben állandóan történik valami, ezeket a történéseket természeti jelenségeknek nevezzük. Ilyen például a Föld forgása a Nap körül, a villámlás, a mennydörgés, a víz párolgása…

Az embert mindig érdekelték a természeti jelenségek. Megfigyelte, majd megpróbálta megmagyarázni őket. Ezekből az ismeretekből alakult ki a fizika mint a temészet tudománya.

2. Mit jelent a fizika elnevezés?

A fizika elnevezés a görög füzisz  ( Φύσις ) szóból ered, ami természetet jelent.

Fizika 6 • 2

Kezdődött a tanév

Az új  tanév kezdetén  sok sikert kíván minden tanulónak,  és  valamennyi  „olvasónak”  Varga Éva fizika honlapja.

Remélek a  honlap tartalmának további bővülésében, és a  jövőbeli tartalmas együttműködésben.

Általános információk • 0

A szubsztancia részecskés felépítése és a belső energia


A szubsztancia részecskés felépítése és a belső energia


Összefoglaló – feladatlap



Összefoglaló –  feladatlap  – megoldások

Fizika 7 • 0

VI.osztály – 6.4. Nyomás terjedése folyadékokban és gázokban – Pascal törvénye

1. Hogyan terjed a nyomás a folyadékokban és gázokban? Erre ad feleletet a  Pascal – féle kísérlet:

A Pascal – féle vízibuzogány egy különleges üveggömb,melyen apró nyílások vannak . A gömb egy csővel és egy dugattyúval  van ellátva.

Ha a  gömböt megtöltjük vízzel, és a dugattyúra egy bizonyos erővel hatunk, a dugattyú nyomást gyakorol a vízre, a nyomás átterjed minden vízmolekulára, és a víz minden nyíláson egyformán spriccel kifelé.

2. A kísérlet alapján Pascal a következő törvényt fogalmazta meg:

Nyugvó  folyadékokban és gázokban a  nyomás minden irányban egyformán terjed.

3. Pascal törvénye alapján működik a hidraulikus gép amely lehet:

  • hidraulikus emelő
  • hidraulikus sajtó
  •  hidrauliku fékrendszer, volán, stb…

A hidraulikus gép két, dugattyúval elzárt, egymással összeköttetésben levő, folyadékkal megtöltött  hengerből áll.  Az egyik dugattyúnak   nagyobb a folyadékkal  érintkező felülete   mint a másik dugattyúnak.

4. Hogyan működik a hidraulikus emelő ?

  •  a kisebb dugattyút lenyomjuk egy bizonyos erővel
  •   a folyadékban terjedő nyomás hatására  a nagyobb dugattyú, amelyen a teher van   felfelé emelkedik
  •  a nagy dugattyún felemelt  teher súlya annyiszor  lehet nagyobb a kis dugattyúra ható erőtől, ahányszor nagyobb a felülete

Hidraulikus gép

A  dugattyúkra ható nyomás:

Pascal törvénye alapján a folyadékban a nyomás mindenhol azonos :

A dugattyúkra ható erők nagysága úgy aránylik egymáshoz, mint a dugattyúk keresztmetszete.

Hidraulikus emelő

Fizika 6 • 4

«< 20 21 22 23 24 >»