Kísérlet a tapadási súrlódásra

Fizika 7 • 0

VI.osztály – 4.6. A terület meghatározása

 

1. Hogyan határozzuk meg a szabályos alakzatok területét?

A szabályos alakzatok területének mérése a hosszúság mérésére vezethető vissza. Szabályos alakzat pl. a négyzet és a téglalap.Lemérjük az alakzatok oldalainak hosszúságát, és ezután matematikai képletekkel számÍtjuk ki a területüket.

                              

                     Téglalap:      T= a · b                                                   Négyzet:        T= a · a

2. Mi a terület jele?

A terület jele :     T , S .

.

3. Mi a terület mértékegysége az SI rendszerben?

A terület alapmértékegysége a

négyzetméter   (1 m²).

4. A gyakorlatban a négyzetmétertől  nagyobb és kisebb mértékegységeket is használnak:

négyzetkilométer         1 km² =  1 000 000 m²

hektár                           1 ha =  10 000 m²

ár                                  1 ár =  100 m²

négyzetdeciméter        1 dm² =  0,01 m²

négyzetcentiméter       1 cm² =  0,000 1 m²

négyzetmilliméter       1 mm² =  0,000 001 m²

Fizika 6 • 1

VI.osztály – 4.5. A hosszúság mérése

1. Ismerjük meg a méret fogalmát!

A fának magassága , egy épületnek  hossza, szélessége és  magassága , a papírlapnak vastagsága van. Mindezek a fogalmak   a testek   méreteire vonatkoznak, azonos a mértékegységük  és ugyanazt a fizikai mennyiséget: a  hosszúságot  jelölik.

2. Mit értünk hosszúság alatt?

A hosszúság két pont közötti távolság.

3. Mi a hosszúság jele?

A hosszúság jele: l, d, s, h…

4. Mi a hosszúság alapmértékegysége?

A hosszúság alapmértékegysége a méter  (1 m).

5.  Mekkora hosszúság   az  1m ?

– 1 méter az ősméteren megjelölt két vonal közötti távolság

-1 méter    a Párizson áthaladó délkör  negyven milliomod része

-1 méter  a kripton-86 által kibocsátott narancs-vörös fény hullámhosszának  1 650 763,73-szorosa

-1 méter az a távolság amit a fény  vákuumban a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt tesz meg

6. Mi az ősméter?

Az ősméter a Párizs mellett egy nemzetközi múzeumban őrzött  platina-irídium ötvözetéből készült  fémrúd, melyen  két bejelölt vonás közötti távolság 1 m.Ez a rúd a méter etalonja, vagyis szabványmintája.

7. A gyakorlatban a métertől nagyobb és kisebb mértékegységeket is használnak.

kilométer             1 km = 1000 m

deciméter            1 dm = 0,1 m

centiméter           1 cm = 0,01 m

milliméter          1 mm = 0,001 m

mikrométer        1 μm = 0,000 001 m

8. Mikor kell egy hosszúságot kilométerben és mikor milliméterben kifejezni?

9. Milyen mérőeszközökkel mérjük a hosszúságot?

A kisebb hosszúságok mérésére vonalzót, mérőrudat vagy mérőszalagot, a nagyobb hosszúságok mérésére pedig acélból készült földmérő szalagot használhatunk.

10. Többet megtudhatsz a hosszúság méréséről, ha az alábbi címre kattintasz:


  03-A hosszúság mérése

Fizika 6 • 1

Elektromos tér – alapfogalmak ismétlése

Ismételjük át   az   Elektromos tér  témakör néhány alapfogalmát!

1. Hány féle elektromos töltést ismerünk?

A természetben két féle elektromos töltés van: a pozitiv és a negativ.

2. Hogyan hozhatók a testek elektromos állapotba?

A testek elekromossá tehetők:

  • dörzsöléssel
  • érintéssel
  • elektromos megosztással

3. Hogyan szól az elektromos töltésmegmaradás törvénye?

Miközben a testek elektromossá válnak, nem keletkeznek elektromos töltések, hanem csak szétválnak, és átvivődnek egyik testről a másikra.A pozitiv és a negativ töltések össz száma változatlan marad.

4. Mikor mondjuk, hogy egy test  negativ töltésű?

A test negativ  töltésű, ha elektronjainak  száma nagyobb az atommagban levű protonok számától.

5. Mikor mondjuk, hogy egy test  pozitiv  töltésű?

A test pozitiv  töltésű, ha elektronjainak  száma kisebb az atommagban levű protonok számától.

6. Mikor mondjuk, hogy egy test  elektromosan semleges?

A test elektromosan semleges, ha elektronjainak  száma megegyezik  az atommagban levű protonok számával.

7. Milyen kölcsonhatás van az elektromos töltésű testek között?

Az egynemű töltések között elektromos taszitóerő, a különnemű töltések között pedig elektromos vonzóerő hat.Ezt az erőt  Coulomb-féle erőnek nevezzük.

8. Mi közvetiti a kölcsönhatást az elektromos töltésű testek között?

Az elektromos töltésü test körül elektromos tér ( mező, erőtér)  van, amelynek közvetitésével megvalósul az elektromos kölcsönhatás.

9. Melyik két fizikai mennyiséggel lehet az elektromos teret jellemezni?

Az elektromos tér jellemzői:

  • elektromos térerősség ( jele:  E )
  • elektromos potenciál ( jele:  φ )

10. Ábrázoljuk a pozitív  és a negatív pontszerű elektromos töltés elektromos terét :

Elektromos ter erovonalai

11. Hogyan nevezzük az elektromos tér két pontja közötti potenciákülönbséget?

Az elektromos tér két pontja közötti potenciákülönbséget elektromos feszültségnek nevezzük. Jele: U .Mértékegysége: V (volt ).

12. Most kattints az alábbi képre!

Dörzsöld a léggömböt a pulóverhez, majd engedd el. Meglátod, rászáll a pulóverre, és odatapad. Miért ragad hozzá a lufi a pulóverhez?.Figyeld meg a pulóver, a léggömb és a fal töltését.

Léggömbök és a statikus elektromosság

Kattintásra indul

13. Nézzétek meg az alábbi filmet is!

Fizika 8 • 1 • Címkék:

VI.osztály – 4.4. Mérőeszközök és mérőműszerek

Ismétlő kérdések:

1. Mit nevezünk fizikai mennyiségeknek?

A fizikai mennyiségek azok a mennyiségek, amelyek a testek vagy jelenségek fizikai tulajdonságait jellemzik.

2. Sorolj fel néhány fizikai mennyiséget!

Fizikai mennyiségek: hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet, sebesség…

3. Hogyan hasonlítjuk össze a fizikai mennyiségeket?

A fizikai mennyiségeket meg kell mérni, és csak ezután hasonlíthatjuk őket össze.

4. Hogyan mérjük a fizikai mennyiségeket?

Mérés során az adott  mennyiséget összehasonlítjuk a mértékegységgel, és meghatározzuk, hogy a  mérendő mennyiség hányszor nagyobb vagy kisebb az elfogadott mértékegységnél.

5. Mivel végezzük a mérést?

A mérést jól megválasztott mérőeszközzel vagy mérőműszerrel végezzük.

6. Mi a különbség a mérőeszközök és a mérőműszerek között?

A mérőeszközökkel közvetlenül mérünk, vagyis közvetlenül  összehasonlítjuk az adott  mennyiséget  a  mértékegységgel. A mérőműszerekkel közvetve mérünk, meghatározott műszaki vagy számítás eljárás alkalmazásával.

Mérőeszközök: vonalzó, mérőszalag, mérleg, óra…

Mérőműszerek: hőmérő, amperméter, voltméter…

 7.Tudtad-e, hogy Európa legrégebbi mérlegét  (kép) 1986-ban találta meg   Törökbecse közelében a Tisza parton egy  nagybecskereki mérnök, aki szabadidejében régészettel foglalkozott.  A mérleg az  időszámításunk előtti XII. századból maradt fenn!

Nézzétek meg az alábbi prezentációt!


  02-Mérőeszközök és mérőműszerek

Fizika 6 • 1

Előkészítő feladatok az ellenőrzőre elektrosztatikából – megoldással

Amint ígértem , itt vannak az elektrosztatikai feladatok megoldásai. Aki már megoldotta a feladatokat, most ellenőrizheti pontosan dolgozott-e !?

Remélem a feladatoknak és a szorgalmatoknak köszönve jól felkészültök az ellenőrzőre.

Előkészítő feladatok az ellenőrzőre elektrosztatikából-megoldással

Fizika 8 • 1

VI.osztály – 4.3. A Nemzetközi Mértékegységrendszer

Mi vezetett a Nemzetközi Mértékegységrendszer kialakulásához?

A történelem folyamán sokféle mértékegységrendszer alakult ki. Ugyanazt a fizikai mennyiséget különböző országokban  nem egyforma mértékegységekben mérték. Ez sok problémát és félreértést  okozott a mérési eredmények összehasonlításakor.Ezért ki kellett alakítani egy egységes mértékegységrendszert.

Ez a Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Systéme International d’Unités) mértékrendszer, amelyet a Mérésügyi Világszervezet 1960-ban fogadott el Párizsban .Ma  már a világ országainak többsége elfogadta az SI mértékrendszert, igy a mi országunk is 1980-ban.

A Nemzetközi Mértékegységrendszer jelentősége abban van, hogy bevezetésével  egységes mértékegységrendszert  használnak az egész világon. Ez megkönnyíti  a nemzetközi együttműködést  a gazdaságban és a tudományban.

A Nemzetközi Mértékegységrendszer szerint az összes természeti jelenség leírásához elegendő hét fizikai mennyiség: a hosszúság, az idő, a tömeg, a hőmérséklet, az áramerősség, a fényerősség és az anyagmennyiség. Ezeket a mennyiségeket alapmennyiségeknek nevezzük.

Az összes többi fizikai mennyiség , amelyeket származtatott fizikai mennyiségeknek nevezünk,  kifejezhető az alapmennyiségekkel.

Például,  területet és térfogatot a hosszúság határozza meg, a sebesség a megtett út és az idő hányadosa …

A fizikai mennyiségek két csoportba sorolhatók:

  • hét alapmennyiség
  • származtatott mennyiségek ( ezekből több van)

Ez a felosztás érvényes a mértékegységekre is. Igy vannak:

  • alapmértékegységek
  • származtatott mértékegységek

A Nemzetközi Mértékegységrendszer bevezette a  fizikai alapmennyiségek  mértékegységét is. Ezek az alapmértékegységek. Az összes többi, vagyis a származtatott  mértékegységek ezek segítségével fejezhetők ki.

A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) alapmennyiségei és alapmértékegységei:

Nézzétek meg az alábbi prezentációt:

  01-Nemzetközi Mértékegységrendszer

Fizika 6 • 1 • Címkék:

VI.osztály – 4.2. Fizikai mennyiségek és mértékegységeik

A mindennapi életben számos  fizikai testtel és fizikai jelenséggel találkozunk. A fizikai testeknek és a fizikai jelenségeknek is meghatátozott tulajdonságaik vannak.

Nevezzük meg néhány fizikai test és fizikai jelenség tulajdonságát!

Az embernek van magassága, tömege, súlya, az olajnak sűrűsége, a szélnek sebessége, az elektromos áramnak erőssége…

A fenti példák alapján leszögezhetjük, hogy azok a mennyiségek, amelyek  a fizikai testek és fizikai jelenségek fizikai tulajdonságait jellemzik, a fizikai mennyiségek.

Ahhoz, hogy a fizikai mennyiségeket összehasonlíthassuk, meg kell mérni őket.Amíg nem mérjük meg őket, nincs lehetőségünk a pontos összehasonlításra sem.

Például mondhatjuk azt, hogy két ember tömege megközelítőleg egyenlő, de hogy valóban mennyi , és  egyenlő-e a tömegük,  azt csak akkor tudjuk meghatározni ha lemérjük őket.

Mit lehet mérni?

More

Fizika 6 • 1

VI.osztály – 4.1. A mérés

Ha azt mondjuk, hogy valami gyors vagy lassú, nehéz vagy könnyű,  az nem elég pontos meghatározás. A nagyobb pontossághoz méréseket kell végezni. A mérési adatok alapján már pontosabban meg lehet állapítani mi a  könnyű vagy nehéz, gyors vagy lassú.

A fizika egzakt tudomány, ami azt jelenti, hogy pontos, mérhető adatokta támaszkodik.

A  következő órákon új témakör, A MÉRÉS  tanulmányozása vár ránk. E témakörben megtudhatjátok  mit és hogyan mérünk, mik a fizikai mennyiségek, hogyan számíthatók ki a mérési hibák …

Fizika 6 • 1

Előkészítő feladatok elektrosztatikából

Gyakorló feladatok a következő ellenőrzőre:

1. Alakitsd át tizes alapú hatványba:

15nC   =

8mC   =

6pC  =

4mC  =

0,4mC  =

2. A porszemnek, amelyet a háziasszony letörölt a szekrényről   n =5·109  elektrontöbblete van. Mekkora a negativ  elektromos töltése a porszemnek?

3. Mekkora elektromos  erővel taszitja egymást levegőben a q1 = q2 = 3pC  két pontszerű elektomos töltés, ha a  közöttük lévő távolság r = 1m ?     

 

4.

                                                       r                               r                                                               O——————–O———————O          

                                           q1                             q2                                  q3

Három, q1 = 2nC,  q2 = 3nC  és  q3 = 4nC töltésű részecske az ábrán látható módon van elhelyezve ugyanazon az egyenesen, egyenként   r = 1cm távolságra egymástól.

Számitsd ki  mekkora az eredő elektrosztatikus erő amely  a

a)   q1 

  b)  q2

c)   q3        töltésre hat !        ( k = 9·109  Nm2 /C2 )

Fizika 8 • 0

«< 23 24 25 26 27