Az elektromos áram az elektromos töltések rendezett mozgása az elektromos térben.
2. Mi idézi elő a szabad elektomos töltések rendezett mozgását a vezetőben?
A szabad elektromos töltések rendezett mozgását, a vezető két vége között fennálló potenciálkülönbség (elektromos feszültség) idézi elő.
3. Hogyan tartható fenn a vezető két vége között az elektromos potenciálkülönbség?
A potenciálkülönbség a vezető két vége között feszültségforrásokkal tartható fenn.
A feszültségforrások valójában a pozitív és negatív töltések szétválasztását végzik. A szétválasztott töltések a feszültségforrás belsejében két elektród felé áramlanak. A negatív töltések az egyik elektród felé mozognak és kialakítják a negatív (mínusz) pólust, a pozitív töltések a másik elektród felé mozognak és kialakítják a pozitív (plusz) pólust.
4. Hogyan választhatók szét az elektromos töltések a feszültségforrásokban?
A töltések szétválasztását eredményezheti vegyi vagy más folyamat, és mechanikai munka. Eközben mindig valamilyen más energia ( vegyi-, fény-, mechanikai energia) alakul át elektromos energiává.
Volta-elem
5.Melyek a legismertebb egyenáramú feszültségforrások?
Vegyi feszültségforrások (galván elemek):
Volta- elem
Leclanché-elem
akkumulátor
6.Hogyan lehet citromból feszültségforrást készíteni?
7. A feszültségforrás pólusai közötti, nyitott áramkörben mért feszültséget, elektromotoros erőnek (EME) nevezzük.
Jele: ε ( epszilon), mértékegysége: V (volt).
8. A feszültségforrásokat gyakran áramforrásoknak is nevezik.
A hóesés és a rendhagyó hideg miatt tovább tart a „hószünet”. A jelenlegi információk szerint a tanítás hétfőn, február 20-án folytatódik.
Arra való tekintettel, hogy minél könnyebben, súrlódásmentesebben visszatérjetek az iskolapadokba és folytassuk a munkát, újra kérlek benneteket, hogy minden nap, röviden ismételjétek át a második félév tananyagát, konkrétan azt amit már az előző bejegyzésemben osztályonként leírtam.
Örüljetek a hónak, de egy kicsit „fizikázzatok” is!
Ma már el sem tudjuk képzelni elektromos áram nélkül az életünket. Belegondolni is rossz, hogy gyertyával kellene világítanunk, bár ez még csak a kisebb gond. Ha a Földön megszűnne az áram , szószerint az élet is megszűnne.
Mielőtt megismerkednénk az elektromos áram fogalmával, ismételjük át röviden az anyagok felosztását:
1. Hogyan csoportosítjuk az anyagokat vezetőképességük szerint?
vezetők – fémek és a grafit, savak és sók vizes oldatai
szigetelők – gumi, üveg, porcelán…
félvezetők – szilícium, germánium…
2. Miben különböznek a vezetők a szigetelőktől?
A vezetőkben nagyszámú szabad elektron található, amelyek az atomi kötésükből kiszakadtak és szabadon mozognak a vezetőben. A szigetelőkben kevés a szabad elektron.
3. Mi képezi az elektromos áramot egy vezetőben?
Az elektromos áram az elektromos töltésű részecskék rendezett mozgása a vezetőben.
4. Az elektromos áramot létesítő töltéshordozók:
fémekben a szabad elektronok
folyadékokban ( elektrolitokban) a pozitív és negatív ionok
gázokban az elektronok és a pozitív ionok
5. Mi a feltétele annak, hogy egy vezetőben elektromos áramot tartsunk fenn?
a vezető rendelkezzen szabad töltéshordozókkal
a vezető két vége között potenciálkülönbséget tartsunk fenn
6. Az elektromos áram lehet:
egyenáram – iránya és erőssége időben állandó
váltakozó áram – iránya és erőssége időben periódikusan változó
Tudom, hogy ti is örültök a nagy hónak, amely néhány nap alatt vidékünkre telepedett… A sok hó szinte elvarázsolta városunkat, amely így fehéren egy gyönyörű hegyi kisvárosra hasonlít, ahol az emberek minden reggel nagy szorgalommal tisztítják a házuk előtt az éjszaka hullott friss havat. Talán még soha nem volt ennyi hó, és soha nem volt ilyen kristályosan csillogó…
Tudom, hogy örömmel fogadtátok a tanítás felfüggesztésének hírét is, ezt már nem is részletezem…
Az órák most elmaradnak, de majd vissza kell térni újra az iskolai teendőkhöz, és bepótolni az elmulasztottakat.
Ezért kérlek benneteket, minden nap, röviden, ismételjétek át a második félévben tanultakat .
– a 6.osztály a mérést, az SI rendszert, mérőeszközöket és mérőműszereket…
– a 7.osztály a súrlódási- és közegellenállási erőt.
– a 8.osztály az elektromos áramot, feszültségforrásokat…
Ha a tananyaggal kapcsolatos kérdésetek van, írhattok ide a honlapra.
1. Hogyan határozzuk meg a szabályos alakzatok területét?
A szabályos alakzatok területének mérése a hosszúság mérésére vezethető vissza. Szabályos alakzat pl. a négyzet és a téglalap.Lemérjük az alakzatok oldalainak hosszúságát, és ezután matematikai képletekkel számÍtjuk ki a területüket.
Téglalap: T= a ·b Négyzet: T= a ·a
2. Mi a terület jele?
A terület jele : T , S .
.
3. Mi a terület mértékegysége az SI rendszerben?
A terület alapmértékegysége a
négyzetméter (1 m²).
4. A gyakorlatban a négyzetmétertől nagyobb és kisebb mértékegységeket is használnak:
A fának magassága , egy épületnek hossza, szélessége és magassága , a papírlapnak vastagsága van. Mindezek a fogalmak a testek méreteire vonatkoznak, azonos a mértékegységük és ugyanazt a fizikai mennyiséget: a hosszúságot jelölik.
2. Mit értünk hosszúság alatt?
A hosszúság két pont közötti távolság.
3. Mi a hosszúság jele?
A hosszúság jele: l, d, s, h…
4. Mi a hosszúság alapmértékegysége?
A hosszúság alapmértékegysége a méter (1 m).
5. Mekkora hosszúság az1m ?
– 1 méter az ősméteren megjelölt két vonal közötti távolság
-1 méter a Párizson áthaladó délkör negyven milliomod része
-1 méter a kripton-86 által kibocsátott narancs-vörös fény hullámhosszának 1 650 763,73-szorosa
-1 méter az a távolság amit a fény vákuumban a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt tesz meg
6. Mi az ősméter?
Az ősméter a Párizs mellett egy nemzetközi múzeumban őrzött platina-irídium ötvözetéből készült fémrúd, melyen két bejelölt vonás közötti távolság 1 m.Ez a rúd a méter etalonja, vagyis szabványmintája.
7. A gyakorlatban a métertől nagyobb és kisebb mértékegységeket is használnak.
kilométer 1 km = 1000 m
deciméter 1 dm = 0,1 m
centiméter 1 cm = 0,01 m
milliméter 1 mm = 0,001 m
mikrométer 1 μm = 0,000 001 m
8. Mikor kell egy hosszúságot kilométerben és mikor milliméterben kifejezni?
9. Milyen mérőeszközökkel mérjük a hosszúságot?
A kisebb hosszúságok mérésére vonalzót, mérőrudat vagy mérőszalagot, a nagyobb hosszúságok mérésére pedig acélból készült földmérő szalagot használhatunk.
10. Többet megtudhatsz a hosszúság méréséről, ha az alábbi címre kattintasz:
Ismételjük át az Elektromos tér témakör néhány alapfogalmát!
1. Hány féle elektromos töltést ismerünk?
A természetben két féle elektromos töltés van: a pozitiv és a negativ.
2. Hogyan hozhatók a testek elektromos állapotba?
A testek elekromossá tehetők:
dörzsöléssel
érintéssel
elektromos megosztással
3. Hogyan szól az elektromos töltésmegmaradás törvénye?
Miközben a testek elektromossá válnak, nem keletkeznek elektromos töltések, hanem csak szétválnak, és átvivődnek egyik testről a másikra.A pozitiv és a negativ töltések össz száma változatlan marad.
4. Mikor mondjuk, hogy egy test negativ töltésű?
A test negativ töltésű, ha elektronjainak száma nagyobb az atommagban levű protonok számától.
5. Mikor mondjuk, hogy egy test pozitiv töltésű?
A test pozitiv töltésű, ha elektronjainak száma kisebb az atommagban levű protonok számától.
6. Mikor mondjuk, hogy egy test elektromosan semleges?
A test elektromosan semleges, ha elektronjainak száma megegyezik az atommagban levű protonok számával.
7. Milyen kölcsonhatás van az elektromos töltésű testek között?
Az egynemű töltések között elektromos taszitóerő, a különnemű töltések között pedig elektromos vonzóerő hat.Ezt az erőt Coulomb-féle erőnek nevezzük.
8. Mi közvetiti a kölcsönhatást az elektromos töltésű testek között?
Az elektromos töltésü test körül elektromos tér ( mező, erőtér) van, amelynek közvetitésével megvalósul az elektromos kölcsönhatás.
9. Melyik két fizikai mennyiséggel lehet az elektromos teret jellemezni?
Az elektromos tér jellemzői:
elektromos térerősség ( jele: E )
elektromos potenciál ( jele: φ )
10. Ábrázoljuk a pozitív és a negatív pontszerű elektromos töltés elektromos terét :
11. Hogyan nevezzük az elektromos tér két pontja közötti potenciákülönbséget?
Az elektromos tér két pontja közötti potenciákülönbséget elektromosfeszültségnek nevezzük. Jele: U .Mértékegysége: V (volt ).
12. Most kattints az alábbi képre!
Dörzsöld a léggömböt a pulóverhez, majd engedd el. Meglátod, rászáll a pulóverre, és odatapad. Miért ragad hozzá a lufi a pulóverhez?.Figyeld meg a pulóver, a léggömb és a fal töltését.
A fizikai mennyiségek azok a mennyiségek, amelyek a testek vagy jelenségek fizikai tulajdonságait jellemzik.
2. Sorolj fel néhány fizikai mennyiséget!
Fizikai mennyiségek: hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet, sebesség…
3. Hogyan hasonlítjuk össze a fizikai mennyiségeket?
A fizikai mennyiségeket meg kell mérni, és csak ezután hasonlíthatjuk őket össze.
4. Hogyan mérjük a fizikai mennyiségeket?
Mérés során az adott mennyiséget összehasonlítjuk a mértékegységgel, és meghatározzuk, hogy a mérendő mennyiség hányszor nagyobb vagy kisebb az elfogadott mértékegységnél.
5. Mivel végezzük a mérést?
A mérést jól megválasztott mérőeszközzel vagy mérőműszerrel végezzük.
6. Mi a különbség a mérőeszközök és a mérőműszerek között?
A mérőeszközökkel közvetlenül mérünk, vagyis közvetlenül összehasonlítjuk az adott mennyiséget a mértékegységgel. A mérőműszerekkel közvetve mérünk, meghatározott műszaki vagy számítás eljárás alkalmazásával.
Mérőeszközök: vonalzó, mérőszalag, mérleg, óra…
Mérőműszerek: hőmérő, amperméter, voltméter…
7.Tudtad-e, hogy Európa legrégebbi mérlegét (kép) 1986-ban találta meg Törökbecse közelében a Tisza parton egy nagybecskereki mérnök, aki szabadidejében régészettel foglalkozott. A mérleg az időszámításunk előtti XII. századból maradt fenn!
febr 12 2012
VIII. osztály – 4.2. A feszültségforrások
1. Mit nevezünk elektromos áramnak?
Az elektromos áram az elektromos töltések rendezett mozgása az elektromos térben.
2. Mi idézi elő a szabad elektomos töltések rendezett mozgását a vezetőben?
A szabad elektromos töltések rendezett mozgását, a vezető két vége között fennálló potenciálkülönbség (elektromos feszültség) idézi elő.
3. Hogyan tartható fenn a vezető két vége között az elektromos potenciálkülönbség?
A potenciálkülönbség a vezető két vége között feszültségforrásokkal tartható fenn.
A feszültségforrások valójában a pozitív és negatív töltések szétválasztását végzik. A szétválasztott töltések a feszültségforrás belsejében két elektród felé áramlanak. A negatív töltések az egyik elektród felé mozognak és kialakítják a negatív (mínusz) pólust, a pozitív töltések a másik elektród felé mozognak és kialakítják a pozitív (plusz) pólust.
4. Hogyan választhatók szét az elektromos töltések a feszültségforrásokban?
Volta-elem
5.Melyek a legismertebb egyenáramú feszültségforrások?
Vegyi feszültségforrások (galván elemek):
6.Hogyan lehet citromból feszültségforrást készíteni?
7. A feszültségforrás pólusai közötti, nyitott áramkörben mért feszültséget, elektromotoros erőnek (EME) nevezzük.
Jele: ε ( epszilon), mértékegysége: V (volt).
8. A feszültségforrásokat gyakran áramforrásoknak is nevezik.
Share this:
Like this: