ápr 19 2012
Az alábbi Word fájl a mechanikai munkára és a teljesítményre vonatkozó feladatokat tartalmazza. Próbáljátok önállóan kidolgozni a feladatokat, és ellenőrizzétek a kapott eredményeket!
A mechanikai munka és a teljesítmény – gyakorló feladatok
ápr 15 2012
Az alábbi Word fájl a súlyra és a tömegre vonatkozó feladatokat tartalmazza. Próbáljátok önállóan kidolgozni a feladatokat, és ellenőrizzétek a kapott eredményeket!
A tömeg és a súly – gyakorló feladatok
ápr 12 2012
A mindennapi életben sokszor nem teszünk különbséget a tömeg és a súly között, azonos fogalmaknak tekintjük őket.
A fizikában a tömeg és a súly két teljesen különböző fogalom, vagyis két különböző mennyiség.
Foglaljuk össze mindazt, amit a tömegről és a súlyról tanultunk, és a jövőben használjuk mindig helyesen e két fogalmat!
A nyugalomban lévő test súlya és a testre ható gravitációs (nehézségi) erő két olyan erő, melyeknek nagysága és iránya megegyezik, de a támadáspontjuk különböző.
A vízszintes felületen nyugvó vagy mozgó test súlya azonos a Föld nehézségi erejével, és így számítható ki:
Q [N] – súly
m [kg] – tömeg
G [N/kg] – gravitációs térerősség
A gravitációs térerősség a Földön változó mennyiség, többek között földrajzi szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól függ. A mi földrajzi szélességünkön
G = 9,81 N/kg.
Ezért az 1kg tömegű nyugvó test súlya 9,81 N, vagyis megközelítőleg 10 N.
A gravitációs térerősség a bolygókon, a Holdon és a Napon különböző értékű. Ezért egy test súlya is eltérő lenne, ha különböző helyeken mérnénk. pl. a Holdon a test súlya hatszor kisebb volna mint a Földön.
Ha egy testet leejtünk, azt mondjuk, hogy szabadon esik. A szabadon eső testeknek nincs súlya, mert nincsenek sem alátámasztva, sem felfüggesztve. A szabadon eső testekről ezért azt mondjuk, hogy súlytalansági állapotban vannak.
ápr 11 2012
1. Hogyan értelmezzük a tömeg fogalmát?
A tömeg a fizikai testek egyik alapvető tulajdonsága, amely a bennük lévő anyag mennyiségét jelöli. Tömege minden fizikai testnek van.
A tömeg nem függ a test térbeli helyzetétől, bárhol van a test , tömege mindig ugyanaz marad.
2. Mi a tömeg jele és alapmértékegysége az SI rendszerben?
A tömeg jele: m
Alapmértékegysége: kilogramm (kg) .
3. A kilogrammon kívül mely mértékegységekben fejezik ki még a tömeget?
– kisebb mértékegységek:
gramm 1 kg = 1000 g
milligramm 1 g = 1000 mg
– nagyobb mértékegységek:
tonna 1 t = 1000 kg
4. Mely két alapvető jelenség kapcsolatos a tömeggel?
– A tömegvonzás (gravitáció) – a Föld erősebben vonzza a nagyobb tömegű testeket mint a kisebb tömegűeket.
– A tehetetlenség – a nagyobb tömegű testek nehezebben hozhatók mozgásba, és nehezebben állthatók meg mint a kisebb tömegűek. Ezért mondjuk, hogy a nagyobb tömegű testek tehetetlenebbek.
A tömeg a test tehetetlenségének mértéke.
5. Milyen mérőeszközökkel mérik a tömeget?
A tömeg mérhető kétkarú mérleggel, digitális mérleggel,piaci mérleggel. Pontosabb mérésekhez laboratóriumi mérleget használnak.
6. Nézzétek végig figyelmesen az alábbi prezentációt:
7. Szórakozásként mérjétek meg az állatok tömegét ebben a szafari parkban. Igaz, hogy a játék kisebbeknek való, de ti is lazíthattok egy kicsit!
ápr 10 2012
Kedves hatodikosok !
A tavaszi szünidő alatt szakítsatok egy kis időt arra, hogy átismételjétek a mérésről tanultakat. Hogy ez érdekesebb legyen, nyissátok ki az alábbi PowerPoint fájlt, és a Kvíz majd végigvezet benneteket a legfontosabb fogalmakon.
Minden mező mögött egy kérdés van. A mezőkön szereplő számok azt jelölik hány pontot ér a mögöttük rejlő kérdés. Leellenőrizhetitek minden kérdés után a pontos választ is!
ápr 3 2012
1. Új fogalmak, amelyekkel megismerkedünk: mozgásállapot, tehetetlenség, tömeg.
2. Milyen mozgásállapota lehet egy testnek?
3. Meg tudja- e egy test változtatni a mozgásállapotát önmagától, erőhatás nélkül?
4. Mit szögezhetünk le a fenti példákból?
Mindkét esetben látjuk, hogy a mozgásállapot megváltoztatásához erő szükséges. A nyugalomban levő test csak erő hatására tud elmozdulni, az állandó sebességgel haladó test csak erő hatására tud gyorsulni, vagy lassulni.
5. Hogyan nevezzük a testeknek ezt a tulajdonságát, hogy igyekeznek megtartani a nyugalmi állapotot vagy mozgásállapotot amelyben vannak?
A testeknek ezt a tulajdonságát, hogy igyekeznek megtartani a mozgásállapotot amelyben vannak tehetetlenségnek nevezzük. A nyugalomban levő test igyekszik továbbra is nyugalomban maradni, a mozgásban levő test igyekszik továbbra is mozogni.
4. Hogyan nevezhető másként a testek tehetetlensége ?
A tehetetlenség, mint a testek jellemző tulajdonsága, nevezhető még lustaságnak , lomhaságnak és inerciónak is.
5. A fizikusok közül kik tanulmányozták a testek tehetetlenségét ?
6. Hogyan szól a tehetetlenség törvénye?
Minden test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg a rá ható erők mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszerítik.
7. Példák a testek tehetetlenségére:
8. Nézzétek meg az alábbi prezentációt:
ápr 3 2012
A 8.b osztályban holnap, vagyis szerdán szerb óra helyett fizika lesz.
ápr 19 2012
VIII.osztály – 4.11. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása – gyakorló feladatok
Az ellenállások párhuzamos kapcsolása – Kirchhoff I. törvényének alkalmazása
Az ellenállások soros kapcsolása – Kirchoff II. törvényének alkalmazása
Share this:
Like this:
Fizika 8 • 2 • Címkék: Fizika 8