Fizika 6

VI.osztály – 1.1. A fizika mint természettudomány


1. Magyarázzuk meg miért természettudomány a fizika!

Minden  ami körülvesz bennünket, a természet részét alkotja. Ide tartozik  a talaj, a víz, a levegő, de  az élővilág is, az állatokkal,a  növényekkel és az emberrel együtt.

A természetben állandóan történik valami, ezeket a történéseket természeti jelenségeknek nevezzük. Ilyen például a Föld forgása a Nap körül, a villámlás, a mennydörgés, a víz párolgása…

Az embert mindig érdekelték a természeti jelenségek. Megfigyelte, majd megpróbálta megmagyarázni őket. Ezekből az ismeretekből alakult ki a fizika mint a temészet tudománya.

2. Mit jelent a fizika elnevezés?

A fizika elnevezés a görög füzisz  ( Φύσις ) szóból ered, ami természetet jelent.

Fizika 6 • 2

VI.osztály – 6.4. Nyomás terjedése folyadékokban és gázokban – Pascal törvénye

1. Hogyan terjed a nyomás a folyadékokban és gázokban? Erre ad feleletet a  Pascal – féle kísérlet:

A Pascal – féle vízibuzogány egy különleges üveggömb,melyen apró nyílások vannak . A gömb egy csővel és egy dugattyúval  van ellátva.

Ha a  gömböt megtöltjük vízzel, és a dugattyúra egy bizonyos erővel hatunk, a dugattyú nyomást gyakorol a vízre, a nyomás átterjed minden vízmolekulára, és a víz minden nyíláson egyformán spriccel kifelé.

2. A kísérlet alapján Pascal a következő törvényt fogalmazta meg:

Nyugvó  folyadékokban és gázokban a  nyomás minden irányban egyformán terjed.

3. Pascal törvénye alapján működik a hidraulikus gép amely lehet:

  • hidraulikus emelő
  • hidraulikus sajtó
  •  hidrauliku fékrendszer, volán, stb…

A hidraulikus gép két, dugattyúval elzárt, egymással összeköttetésben levő, folyadékkal megtöltött  hengerből áll.  Az egyik dugattyúnak   nagyobb a folyadékkal  érintkező felülete   mint a másik dugattyúnak.

4. Hogyan működik a hidraulikus emelő ?

  •  a kisebb dugattyút lenyomjuk egy bizonyos erővel
  •   a folyadékban terjedő nyomás hatására  a nagyobb dugattyú, amelyen a teher van   felfelé emelkedik
  •  a nagy dugattyún felemelt  teher súlya annyiszor  lehet nagyobb a kis dugattyúra ható erőtől, ahányszor nagyobb a felülete

Hidraulikus gép

A  dugattyúkra ható nyomás:

Pascal törvénye alapján a folyadékban a nyomás mindenhol azonos :

A dugattyúkra ható erők nagysága úgy aránylik egymáshoz, mint a dugattyúk keresztmetszete.

Hidraulikus emelő

Fizika 6 • 4

VI.osztály – 6.2. A szilárd testek nyomása – megoldott feladat

1. Az  m = 4 kg tömegű tégla  két különböző módon van elhelyezve az asztalon. Mekkora nyomás hat az asztal lapjára e  két esetben ?

Második esetben nagyobb a nyomás, mert  kisebb az érintkezési felület.

Fizika 6 • 0

VI.osztály – 6.1. A szilárd testek nyomása


1. Ismétlés – az erő :

  • a testek kölcsönhatásának a mértéke
  • jele : F
  • mértékegysége : N  ( newton )
  • vektormennyiség, számértéke mellett iránya is van

2. Ismétlés – a felület ( terület ) :

  • jele : S
  • mértékegysége : m² ( négyzetméter )
  • négyzet területe : S = a • a     téglalap területe :  S = a • b

3. Figyeld meg az alábbi képeket!


A két egyforma súlyú fiú közül az süpped jobban a hóba, aki cipőben megy, és nem sítalpon.

A hóra nyomás hat – erre a nyomok létezése utal, a  nyomás nagyságára pedig  a nyomok mélysége a hóban.

Miért különböző a nyomás?

Azért, mert  a sítalp felülete nagyobb mint a cipőtalp felülete.

4. Mire utal a fenti példa?

Az erő hatása tehát nemcsak az erő nagyságától függ, hanem annak a felületnek a nagyságától is, amelyre az erő hat.

Ezért vezették  be azt a fizikai mennyiséget, amelyet nyomásnak nevezünk.

5. A nyomás definíciója:

A nyomás egyenlő az egységnyi nagyságú felületre    ( 1 m ² ) merőlegesen ható erővel.

A nyomás jele :    p       ( kis p betű ) .

6. Kiszámításának módja:

A  szilárd testek nyomását úgy számítjuk ki, hogy a felületre merőlegesen ható erőt  elosztjuk a felülettel, amelyre az erő hat.

Jelölések:

7. A nyomás  mértékegységei:

  • alapmértékegység :    Pa – pascal
  •  kPa       kilopascal          1 kPa  =  1 000 Pa
  • MPa    megapascal         1 MPa = 1 000 000 Pa

A nyomás 1 Pa, ha 1m² nagyságú felületre merőlegesen 1 N nagyságú erő hat.

A nyomás mértékegységét Blaise Pascal  ( 1623 – 1662 ) francia fizikusról nevezték el.

8. Mitől függ a  nyomás a szilárd testeknél?

  • az erő nagyságától – az erő nagyságának növekedésével nő a nyomás is, tehát a nyomás egyenesen arányos az erővel
  • az érintkezési felület nagyságától – a felület növekedésével a nyomás csökken, tehát a nyomás fordítottan  arányos az felülettel

9. Hogyan terjed a nyomás a szilárd testekben?

A nyomás a szilárd testekben az erőhatás irányában terjed.

A szög fejére ütő  kalapács  nyomása a szög hegye felé terjed. Ezért senkinek sem jut eszébe. hogya szögre oldalról üssön rá.

10. Nézzétek meg az összefoglalót:


  A szilárd testek nyomása

Fizika 6 • 3 • Címkék: ,

VI.osztály – 5.6. A sűrűség – gyakorló feladatok

Oldjátok meg a sűrűségre vonatkozó feladatokat!

  A sűrűség – gyakorló feladatok 2012.

Fizika 6 • 8 • Címkék:

VI.osztály – 5.5. A testek sűrűsége


1. Lehet-e az azonos  térfogatú testeknek  különböző tömege ?

Figyeljünk meg két  kockát. Mindkét kocka éle   a = 1 m, tehát térfogatuk  azonos:

V = a · a · a = 1 m · 1 m ·1 m = 1 m³.

Az egyik kocka fából, a másik vasból készült.

sűrűség

Mit mondhatunk a kockák  tömegéről ? Tegyük mérlegre őket!

A mérlegen elvégzett méréssel megállapíthatjuk, hogy a különböző anyagokból készült,  azonos térfogatú kockák  különböző tömegűek.

A V = 1m³ térfogatú vaskocka tömege m = 7 800 kg.

A V = 1m³  térfogatú fakocka tömege m  = 800 kg.

2. Miért nem azonos a két,  különböző anyagból készült test tömege?

A kockák  tömege  azért nem egyforma, mert más-más anyagból készültek.Az adott térfogatban az egyik anyag esetében  ( vaskocka )  nagyobb, a másik esetében kisebb tömeg  ( fakocka )  zsúfolódik össze. Azt mondjuk, hogy a különböző anyagok különböző sűrűségűek.

3. A sűrűség definíciója

A sűrűség az a mennyiség, amely kifejezi az  anyag egységnyi térfogatának  (1 m³) a tömegét.

A sűrűség  jele: a görög  (ró)  betű.

4. Kiszámításának módja:

Egy test sűrűségét úgy számítjuk ki, hogy a test tömegét elosztjuk a test térfogatával.

Jelölések:

5.  A sűrűség mértékegységei:

  • a  Nemzetközi Mértékegységrendszerben:  kilogramm per köbméter

  • ezen kívül alkalmazható még a : gramm per köbcentiméter

  • a mértékegységek közötti  összefüggés:

6. A sűrűség képletének ismeretében felírható:

A sűrűség a test tömegének és térfogatának hányadosa.

7. Hogyan határozzuk meg a szilárd testek sűrűségét?

  • a tömeget lemérjük mérleggel →  m
  • a térfogatot kiszámítjuk, vagy lemérjük mérőhengerrel, attól függően, hogy a test alakja szabályos-e vagy sem → V
  • ezután az ismert képlettel kiszámítjuk a sűrűséget → ρ

8. Hogyan határozzuk meg a folyadékok sűrűségét?

  • lemérjük az üres edény tömegét  →  m1
  • lemérjük a folyadékkal megtöltött  edény tömegét  →   m2
  • kiszámítjuk a folyadék tömegét →   m = m2 –  m1   
  • mérőhengerrel lemérjük a folyadék térfogatát →  V
  • kiszámítjuk a sűrűséget →  ρ

9. A  sűrűség a különböző anyagokat jellemző fizikai mennyiség. Értékei   táblázatban találhatók meg.

10. Ha a test több féle anyagból épül fel, akkor általában az átlagsűrűségét számítjuk ki.

Az átlagsűrűség egyenlő a test tömegének és össztérfogatának a hányadosával.

11. Nézzétek meg az alábbi összeoglalót :


  A sűrűség meghatározása

12. Kísérletezzetek:

Hogyan viselkednek a vízben a különböző sűrűségű testek !

Sűrűség

Kattintásra indul

Fizika 6 • 2 • Címkék:

VI.osztály – 5.4. A tömeg és a súly – gyakorló feladatok


  A tömeg és a súly – gyakorló feladatok 2014.

Fizika 6 • 18

VI.osztály – 5.3. A tömeg és a súly mint különböző fogalmak

A mindennapi életben  sokszor  nem teszünk különbséget a  tömeg és a súly között,  azonos fogalmaknak tekintjük őket.

A fizikában a tömeg és a súly két teljesen  különböző  fogalom, vagyis két különböző mennyiség.

Foglaljuk össze mindazt, amit a tömegről és a súlyról tanultunk, és a jövőben használjuk mindig helyesen e két fogalmat!

1. A tömeg

  • a fizikai testek anyagmennyiségét jellemzi;  a tehetetlenség mértéke
  • jele : m
  • mértékegysége : kilogramm  (kg)
  • mérleggel mérik
  •  állandó mennyiség, amely nem függ a  test térbeli helyzetétől

2. A súly

  •  erő, amellyel a test -a Föld nehézségi erejének hatására- az  alátámasztási pontot nyomja, vagy a felfüggesztési pontot húzza
  • jele : Q
  • mértékegysége : newton  (N)
  • dinamométerrel mérik
  • változó mennyiség, a test térbeli helyzetétől függ  (vagyis attól, mekkora a   gravitációs térerősség ott ahol a test van)

A nyugalomban lévő test súlya  és a testre ható gravitációs (nehézségi) erő két olyan erő, melyeknek  nagysága és iránya megegyezik, de a támadáspontjuk különböző.

3. Milyen összefüggés van a tömeg és a súly között?

A  vízszintes felületen nyugvó vagy mozgó test súlya azonos a Föld nehézségi erejével, és így számítható ki:

Q [N] – súly

m [kg] – tömeg

G [N/kg] – gravitációs térerősség

A gravitációs térerősség a Földön  változó mennyiség, többek között  földrajzi szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól függ. A mi földrajzi szélességünkön

  G = 9,81 N/kg.

Ezért az 1kg tömegű nyugvó test súlya  9,81 N, vagyis megközelítőleg 10 N.

A gravitációs térerősség a bolygókon, a Holdon és a Napon  különböző értékű. Ezért  egy test súlya is  eltérő lenne, ha  különböző helyeken mérnénk. pl. a Holdon a test súlya hatszor kisebb volna  mint a Földön.

4. Mikor nincs a testeknek súlya?

Ha egy testet leejtünk, azt mondjuk, hogy szabadon esik. A  szabadon eső testeknek nincs súlya, mert nincsenek sem alátámasztva, sem felfüggesztve. A szabadon eső testekről ezért azt mondjuk, hogy súlytalansági állapotban vannak.

5. Az alábbi filmen is láthatjátok, hogy a  tömeg és a súly két  különböző fogalom

Fizika 6 • 5 • Címkék: ,

VI.osztály – 5.2. A testek tömege

1. Hogyan értelmezzük a tömeg fogalmát?

A tömeg a fizikai   testek  egyik alapvető  tulajdonsága, amely a bennük lévő anyag mennyiségét jelöli. Tömege minden fizikai testnek van.

A  tömeg nem függ a test térbeli helyzetétől, bárhol van a test , tömege mindig ugyanaz marad.

2. Mi a tömeg jele és alapmértékegysége az SI rendszerben?

A tömeg jele: m

Alapmértékegysége: kilogramm  (kg) .

3. A kilogrammon kívül mely mértékegységekben fejezik ki még  a tömeget?

– kisebb mértékegységek:

gramm  1 kg = 1000 g

milligramm  1 g = 1000 mg

– nagyobb mértékegységek:

tonna  1 t = 1000 kg

4. Mely két alapvető jelenség kapcsolatos a tömeggel?

– A tömegvonzás (gravitáció) – a Föld erősebben vonzza a nagyobb tömegű testeket mint a kisebb tömegűeket.

– A tehetetlenség – a nagyobb tömegű testek nehezebben hozhatók mozgásba, és nehezebben állthatók meg mint a kisebb tömegűek. Ezért  mondjuk, hogy a nagyobb tömegű testek tehetetlenebbek.

A tömeg a test tehetetlenségének mértéke.

5. Milyen mérőeszközökkel mérik a tömeget?

A tömeg mérhető kétkarú mérleggel, digitális mérleggel,piaci mérleggel. Pontosabb mérésekhez laboratóriumi mérleget használnak.6. Nézzétek meg  az alábbi   összefoglalót:

  A test tömege

Fizika 6 • 3 • Címkék: ,

VI.osztály – 4.11. A mérés – kvíz

Kedves hatodikosok !

A tavaszi szünidő alatt szakítsatok egy kis időt arra, hogy  átismételjétek    a mérésről tanultakat. Hogy ez  érdekesebb legyen, nyissátok ki az alábbi fájlt, és a Kvíz majd végigvezet benneteket a legfontosabb fogalmakon.

Minden mező mögött egy kérdés van. A mezőkön szereplő számok azt jelölik hány  pontot ér a mögöttük rejlő kérdés. Leellenőrizhetitek minden kérdés után a pontos választ is!


Kvíz – a mérés

Fizika 6 • 4

«< 3 4 5 6 7 >