márc 25 2012
A 6. osztályosok ellenőrzőjén a számítási feladatok a mérés témakörből lesznek.
Gyakorlásként oldjátok meg az alábbi feladatokat!
A mérés – gyakorló feladatok 2012.
márc 14 2012
1. Mit határozunk meg méréssel?
Mérés során a fizikai mennyiség mérőszámát határozzuk meg.
2. Mennyire tekinthetők pontosnak a mérési eredmények?
A mérési eredmények nem lehetnek soha sem abszolút pontosak. Ez azzal magyarázható, hogy a mérőműszerek nem tökéletesek, másrészt mi magunk is követhetünk el hibáta leolvasás során.
3. Hogyan kaphatunk minél pontosabb mérési eredményt?
A pontosság érdekében, a mérendő mennyiséget többször kell mérni, és ki kell számítani a mérési eredmények átlagértékét. Az átlagérték meghatározásával a mérés eredménye megközelíti a pontos értéket.Ezáltal kisebb hibát követünk el.
4. Hogyan számítjuk ki a mérési eredmények átlagértékét ?
Az átlagértéket úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a megismételt mérések során kapott eredményeket, és a összeget elosztjuk a mérések számával.
5. Hogyan csoportosítjuk a mérési hibákat ?
Abszolút hiba – a mért érték és az átlagérték közötti különbség.
Relatív hiba – a legnagyobb abszolút hiba és az átlagérték hányadosa.
6. Hogyan írjuk fel a végső mérési eredményt ?
A végső mérési eredmény
a = aátl + Δ amax
aátl – átlageredmény
Δ amax – legnagyobb abszolút hiba
7. Példákat láthattok az átlagérték és a mérési hibák kiszámításáról az alábbi prezentációban !
A mérés átlageredménye és a mérési hibákmárc 6 2012
Időmérés nélkül lehetetlen megszervezni az életet. Minden folyamat ugyanis időben játszódik le: van kezdete és befejezése, meghatározott ideig tart. Tudni kell például mikor kezdődik a fizikaóra és meddig tart?
1. Milyen adatokat fejezünk ki az idő fogalmával a fizikában?
2. Mi az idő jele?
Az idő jele: t .
3. Mi az idő mértékegysége az SI rendszerben?
Az idő mértékegysége a másodperc (s).
4. Az idő mérésére a másodpercnél nagyobb mértékegységeket is használunk:
perc 1 min = 60 s
óra 1 h = 60 min = 60·60 s = 3600 s
nap 1 nap = 24 h= 24·3600 s = 86 400 s
5. A másodperctől kisebb mértékegységek:
tizedmásodperc 0,1 s
századmásodperc 0,01 s
ezredmásodperc 0,001 s
6. Az időt mérhetjük: órával, kronométerrel, metronommal,…
7. Ha többet szeretnél tudni az idő méréséről, kattints az alábbi címre
05-Az idő mérésefebr 22 2012
1. Hogyan határozzuk meg a szabályos alakú testek térfogatát?
A szabályos alakú testek térfogatának meghatározása a hosszúság mérésére vezethető vissza. Szabályos alakzat pl. a kocka és a téglatest. Lemérjük a test oldalainak hosszúságát, és ezután matematikai képlettel kiszámítjuk a térfogatát.
Kocka V = a · a · a Téglatest V = a · b · c
2. Mi a térfogat jele?
A térfogat jele : V ( volumen) .
3. Mi a térfogat mértékegysége az SI rendszerben?
A térfogat mértékegysége a
köbméter ( 1 m³ ).
4. A köbméteren kívül mely térfogat-mértékegységeket használjuk még?
1m³-nél nagyobb mértékegységeket ritkán használunk. A kisebbek közül használatban van:
köbdeciméter 1 dm³ = 0,001 m³
köbcentiméter 1 cm³ = 0,000 001 m³
A köbdecimétert liternek ( l ) is nevezzük , 1 dm³ = 1 liter
a köbcentimétert pedig milliliternek , 1 cm³ = 1 milliliter .
5. Milyen mértékegységet használunk amikor tűzifát vásárolunk?
6. Melyik mértékegységben fejezzük ki a gépkocsi motorjának térfogatát és melyikben a háztartásban havonta elfogyasztott víz térfogatát?
7. Hogyan mérjük a cseppfolyós anyagok térfogatát?
A cseppfolyós anyagok térfogatát mérőhengerrel mérjük.A mérőhenger henger alakú edény, amelynek oldalán beosztások vannak.
8. Hogyan mérjük a szabálytalan alakú szilárd testek térfogatát?
A szabálytalan alakú szilárd testek térfogatát is mérőhengerrel mérjük, persze csak akkor, ha a test nem oldódik a vízben, és belefér a mérőhengerbe.
9. Házi feladat: határozd meg a képen látható mérőhengereken a legkisebb beosztás értékét!
10.Többet megtudhatsz a térfogat méréséről, ha rákattintasz az alábbi címre:
04-A térfogat mérésefebr 6 2012
1. Hogyan határozzuk meg a szabályos alakzatok területét?
A szabályos alakzatok területének mérése a hosszúság mérésére vezethető vissza. Szabályos alakzat pl. a négyzet és a téglalap.Lemérjük az alakzatok oldalainak hosszúságát, és ezután matematikai képletekkel számÍtjuk ki a területüket.
Téglalap: T= a · b Négyzet: T= a · a
2. Mi a terület jele?
A terület jele : T , S .
.
3. Mi a terület mértékegysége az SI rendszerben?
A terület alapmértékegysége a
négyzetméter (1 m²).
4. A gyakorlatban a négyzetmétertől nagyobb és kisebb mértékegységeket is használnak:
négyzetkilométer 1 km² = 1 000 000 m²
hektár 1 ha = 10 000 m²
ár 1 ár = 100 m²
négyzetdeciméter 1 dm² = 0,01 m²
négyzetcentiméter 1 cm² = 0,000 1 m²
négyzetmilliméter 1 mm² = 0,000 001 m²
febr 5 2012
1. Ismerjük meg a méret fogalmát!
A fának magassága , egy épületnek hossza, szélessége és magassága , a papírlapnak vastagsága van. Mindezek a fogalmak a testek méreteire vonatkoznak, azonos a mértékegységük és ugyanazt a fizikai mennyiséget: a hosszúságot jelölik.
2. Mit értünk hosszúság alatt?
A hosszúság két pont közötti távolság.
3. Mi a hosszúság jele?
A hosszúság jele: l, d, s, h…
4. Mi a hosszúság alapmértékegysége?
A hosszúság alapmértékegysége a méter (1 m).
5. Mekkora hosszúság az 1m ?
– 1 méter az ősméteren megjelölt két vonal közötti távolság
-1 méter a Párizson áthaladó délkör negyven milliomod része
-1 méter a kripton-86 által kibocsátott narancs-vörös fény hullámhosszának 1 650 763,73-szorosa
-1 méter az a távolság amit a fény vákuumban a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt tesz meg
6. Mi az ősméter?
Az ősméter a Párizs mellett egy nemzetközi múzeumban őrzött platina-irídium ötvözetéből készült fémrúd, melyen két bejelölt vonás közötti távolság 1 m.Ez a rúd a méter etalonja, vagyis szabványmintája.
7. A gyakorlatban a métertől nagyobb és kisebb mértékegységeket is használnak.
kilométer 1 km = 1000 m
deciméter 1 dm = 0,1 m
centiméter 1 cm = 0,01 m
milliméter 1 mm = 0,001 m
mikrométer 1 μm = 0,000 001 m
8. Mikor kell egy hosszúságot kilométerben és mikor milliméterben kifejezni?
9. Milyen mérőeszközökkel mérjük a hosszúságot?
A kisebb hosszúságok mérésére vonalzót, mérőrudat vagy mérőszalagot, a nagyobb hosszúságok mérésére pedig acélból készült földmérő szalagot használhatunk.
10. Többet megtudhatsz a hosszúság méréséről, ha az alábbi címre kattintasz:
03-A hosszúság mérésejan 26 2012
Ismétlő kérdések:
1. Mit nevezünk fizikai mennyiségeknek?
A fizikai mennyiségek azok a mennyiségek, amelyek a testek vagy jelenségek fizikai tulajdonságait jellemzik.
2. Sorolj fel néhány fizikai mennyiséget!
Fizikai mennyiségek: hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet, sebesség…
3. Hogyan hasonlítjuk össze a fizikai mennyiségeket?
A fizikai mennyiségeket meg kell mérni, és csak ezután hasonlíthatjuk őket össze.
4. Hogyan mérjük a fizikai mennyiségeket?
Mérés során az adott mennyiséget összehasonlítjuk a mértékegységgel, és meghatározzuk, hogy a mérendő mennyiség hányszor nagyobb vagy kisebb az elfogadott mértékegységnél.
5. Mivel végezzük a mérést?
A mérést jól megválasztott mérőeszközzel vagy mérőműszerrel végezzük.
6. Mi a különbség a mérőeszközök és a mérőműszerek között?
A mérőeszközökkel közvetlenül mérünk, vagyis közvetlenül összehasonlítjuk az adott mennyiséget a mértékegységgel. A mérőműszerekkel közvetve mérünk, meghatározott műszaki vagy számítás eljárás alkalmazásával.
Mérőeszközök: vonalzó, mérőszalag, mérleg, óra…
Mérőműszerek: hőmérő, amperméter, voltméter…
7.Tudtad-e, hogy Európa legrégebbi mérlegét (kép) 1986-ban találta meg Törökbecse közelében a Tisza parton egy nagybecskereki mérnök, aki szabadidejében régészettel foglalkozott. A mérleg az időszámításunk előtti XII. századból maradt fenn!
Nézzétek meg az alábbi prezentációt!
02-Mérőeszközök és mérőműszerekjan 16 2012
Mi vezetett a Nemzetközi Mértékegységrendszer kialakulásához?
A történelem folyamán sokféle mértékegységrendszer alakult ki. Ugyanazt a fizikai mennyiséget különböző országokban nem egyforma mértékegységekben mérték. Ez sok problémát és félreértést okozott a mérési eredmények összehasonlításakor.Ezért ki kellett alakítani egy egységes mértékegységrendszert.
Ez a Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Systéme International d’Unités) mértékrendszer, amelyet a Mérésügyi Világszervezet 1960-ban fogadott el Párizsban .Ma már a világ országainak többsége elfogadta az SI mértékrendszert, igy a mi országunk is 1980-ban.
A Nemzetközi Mértékegységrendszer jelentősége abban van, hogy bevezetésével egységes mértékegységrendszert használnak az egész világon. Ez megkönnyíti a nemzetközi együttműködést a gazdaságban és a tudományban.
A Nemzetközi Mértékegységrendszer szerint az összes természeti jelenség leírásához elegendő hét fizikai mennyiség: a hosszúság, az idő, a tömeg, a hőmérséklet, az áramerősség, a fényerősség és az anyagmennyiség. Ezeket a mennyiségeket alapmennyiségeknek nevezzük.
Az összes többi fizikai mennyiség , amelyeket származtatott fizikai mennyiségeknek nevezünk, kifejezhető az alapmennyiségekkel.
Például, területet és térfogatot a hosszúság határozza meg, a sebesség a megtett út és az idő hányadosa …
A fizikai mennyiségek két csoportba sorolhatók:
Ez a felosztás érvényes a mértékegységekre is. Igy vannak:
A Nemzetközi Mértékegységrendszer bevezette a fizikai alapmennyiségek mértékegységét is. Ezek az alapmértékegységek. Az összes többi, vagyis a származtatott mértékegységek ezek segítségével fejezhetők ki.
A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) alapmennyiségei és alapmértékegységei:
Nézzétek meg az alábbi prezentációt:
01-Nemzetközi Mértékegységrendszerjan 15 2012
A mindennapi életben számos fizikai testtel és fizikai jelenséggel találkozunk. A fizikai testeknek és a fizikai jelenségeknek is meghatátozott tulajdonságaik vannak.
Nevezzük meg néhány fizikai test és fizikai jelenség tulajdonságát!
Az embernek van magassága, tömege, súlya, az olajnak sűrűsége, a szélnek sebessége, az elektromos áramnak erőssége…
A fenti példák alapján leszögezhetjük, hogy azok a mennyiségek, amelyek a fizikai testek és fizikai jelenségek fizikai tulajdonságait jellemzik, a fizikai mennyiségek.
Ahhoz, hogy a fizikai mennyiségeket összehasonlíthassuk, meg kell mérni őket.Amíg nem mérjük meg őket, nincs lehetőségünk a pontos összehasonlításra sem.
Például mondhatjuk azt, hogy két ember tömege megközelítőleg egyenlő, de hogy valóban mennyi , és egyenlő-e a tömegük, azt csak akkor tudjuk meghatározni ha lemérjük őket.
Mit lehet mérni?
ápr 3 2012
VI. osztály – 5.1. A tehetetlenség törvénye
2. Milyen mozgásállapota lehet egy testnek?
3. Meg tudja- e egy test változtatni a mozgásállapotát önmagától, erőhatás nélkül?
4. Mit szögezhetünk le a fenti példákból?
Mindkét esetben látjuk, hogy a mozgásállapot megváltoztatásához erő szükséges. A nyugalomban levő test csak erő hatására tud elmozdulni, az állandó sebességgel haladó test csak erő hatására tud gyorsulni, vagy lassulni.
5. Hogyan nevezzük a testeknek ezt a tulajdonságát, hogy igyekeznek megtartani a nyugalmi állapotot vagy mozgásállapotot amelyben vannak?
A testeknek ezt a tulajdonságát, hogy igyekeznek megtartani a mozgásállapotot amelyben vannak tehetetlenségnek nevezzük. A nyugalomban levő test igyekszik továbbra is nyugalomban maradni, a mozgásban levő test igyekszik továbbra is mozogni.
4. Hogyan nevezhető másként a testek tehetetlensége ?
A tehetetlenség, mint a testek jellemző tulajdonsága, nevezhető még lustaságnak , lomhaságnak és inerciónak is.
5. A fizikusok közül kik tanulmányozták a testek tehetetlenségét ?
6. Hogyan szól a tehetetlenség törvénye?
Minden test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg a rá ható erők mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszerítik.
7. Példák a testek tehetetlenségére:
8. Nézzétek meg az alábbi összefoglalót:
Share this:
Like this:
Fizika 6 • 2 • Címkék: mozgásállapot, Newton I. törvénye, tehetetlenség