ápr 3 2012
VI. osztály – 5.1. A tehetetlenség törvénye
1. Új fogalmak, amelyekkel megismerkedünk: mozgásállapot, tehetetlenség, tömeg.
2. Milyen mozgásállapota lehet egy testnek?
- a test lehet nyugalomi állapotban, amikor nem mozog ( v = 0 )
- haladó mozgást végezhet egy bizonyos v sebességgel
3. Meg tudja- e egy test változtatni a mozgásállapotát önmagától, erőhatás nélkül?
- A nyugalomban levő testek soha sem tudnak önmaguktól elmozdulni. Az asztalon, nyugalomban levő könyv csak akkor tud elmozdulni, ha erő hat rá. A kerékpár is csak akkor tud megindulni, ha hajtjuk a pedált.
- A mozgásban levő testek nem tudnak önmaguktól, vagyis erőhatás nélkül megállni. A nagy sebességgel mozgó autó csak akkor tud megállni, ha megnyomjuk a féket.
4. Mit szögezhetünk le a fenti példákból?
Mindkét esetben látjuk, hogy a mozgásállapot megváltoztatásához erő szükséges. A nyugalomban levő test csak erő hatására tud elmozdulni, az állandó sebességgel haladó test csak erő hatására tud gyorsulni, vagy lassulni.
5. Hogyan nevezzük a testeknek ezt a tulajdonságát, hogy igyekeznek megtartani a nyugalmi állapotot vagy mozgásállapotot amelyben vannak?
A testeknek ezt a tulajdonságát, hogy igyekeznek megtartani a mozgásállapotot amelyben vannak tehetetlenségnek nevezzük. A nyugalomban levő test igyekszik továbbra is nyugalomban maradni, a mozgásban levő test igyekszik továbbra is mozogni.
4. Hogyan nevezhető másként a testek tehetetlensége ?
A tehetetlenség, mint a testek jellemző tulajdonsága, nevezhető még lustaságnak , lomhaságnak és inerciónak is.
5. A fizikusok közül kik tanulmányozták a testek tehetetlenségét ?
- Arisztotelész görög filozófus már az ókorban megállapította, hogy az álló testek nyugalomban maradnak, amíg erő nem hat rájuk. Úgy vélte, hogy a nyugalom a természetes állapot, és a test csak erő hatására mozoghat.
- Galileo Galilei rájött arra, hogy a test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez míg egy erő nem hat rá.A testeknek ezt a tulajdonságát tehetetlenségnek nevezte el.
- Végül Isaac Newton fogalmazta meg a tehetetlenség törvényét, amely Newton I. törvényeként vált ismertté.
6. Hogyan szól a tehetetlenség törvénye?
Minden test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg a rá ható erők mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszerítik.
7. Példák a testek tehetetlenségére:
- a kerékpáros akkor is mozgásban marad, ha nem hajtja a pedált a lábával
- a szánkó akkor is tovább csúszik a jégen amikor már nem toljuk
- ha hirtelen lefékezzük a kerékpárt – előre eshetünk, mert tovább folytatjuk a mozgást
- a hirtelen induló autóbuszban az utasok hátradőlnek, a hirtelen megálló autóbuszban pedig előredőlnek
- a kerékpár és a szánkó végül a súrlódási erő miatt áll meg, ha nem létezne súrlódás, a mozgó testek soha sem állnának meg , változatlan sebességgel mozognának (amíg egy erő nem hatna rájuk)
8. Nézzétek meg az alábbi összefoglalót:
ápr 10 2012
VI.osztály – 4.11. A mérés – kvíz
Kedves hatodikosok !
A tavaszi szünidő alatt szakítsatok egy kis időt arra, hogy átismételjétek a mérésről tanultakat. Hogy ez érdekesebb legyen, nyissátok ki az alábbi fájlt, és a Kvíz majd végigvezet benneteket a legfontosabb fogalmakon.
Minden mező mögött egy kérdés van. A mezőkön szereplő számok azt jelölik hány pontot ér a mögöttük rejlő kérdés. Leellenőrizhetitek minden kérdés után a pontos választ is!
Kvíz – a mérés
Share this:
Like this:
Fizika 6 • 4