ápr 15 2012
ápr 12 2012
VI.osztály – 5.3. A tömeg és a súly mint különböző fogalmak
A mindennapi életben sokszor nem teszünk különbséget a tömeg és a súly között, azonos fogalmaknak tekintjük őket.
A fizikában a tömeg és a súly két teljesen különböző fogalom, vagyis két különböző mennyiség.
Foglaljuk össze mindazt, amit a tömegről és a súlyról tanultunk, és a jövőben használjuk mindig helyesen e két fogalmat!
1. A tömeg
- a fizikai testek anyagmennyiségét jellemzi; a tehetetlenség mértéke
- jele : m
- mértékegysége : kilogramm (kg)
- mérleggel mérik
- állandó mennyiség, amely nem függ a test térbeli helyzetétől
2. A súly
- erő, amellyel a test -a Föld nehézségi erejének hatására- az alátámasztási pontot nyomja, vagy a felfüggesztési pontot húzza
- jele : Q
- mértékegysége : newton (N)
- dinamométerrel mérik
- változó mennyiség, a test térbeli helyzetétől függ (vagyis attól, mekkora a gravitációs térerősség ott ahol a test van)
A nyugalomban lévő test súlya és a testre ható gravitációs (nehézségi) erő két olyan erő, melyeknek nagysága és iránya megegyezik, de a támadáspontjuk különböző.
3. Milyen összefüggés van a tömeg és a súly között?
A vízszintes felületen nyugvó vagy mozgó test súlya azonos a Föld nehézségi erejével, és így számítható ki:
Q [N] – súly
m [kg] – tömeg
G [N/kg] – gravitációs térerősség
A gravitációs térerősség a Földön változó mennyiség, többek között földrajzi szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól függ. A mi földrajzi szélességünkön
G = 9,81 N/kg.
Ezért az 1kg tömegű nyugvó test súlya 9,81 N, vagyis megközelítőleg 10 N.
A gravitációs térerősség a bolygókon, a Holdon és a Napon különböző értékű. Ezért egy test súlya is eltérő lenne, ha különböző helyeken mérnénk. pl. a Holdon a test súlya hatszor kisebb volna mint a Földön.
4. Mikor nincs a testeknek súlya?
Ha egy testet leejtünk, azt mondjuk, hogy szabadon esik. A szabadon eső testeknek nincs súlya, mert nincsenek sem alátámasztva, sem felfüggesztve. A szabadon eső testekről ezért azt mondjuk, hogy súlytalansági állapotban vannak.
5. Az alábbi filmen is láthatjátok, hogy a tömeg és a súly két különböző fogalom
ápr 11 2012
VI.osztály – 5.2. A testek tömege
1. Hogyan értelmezzük a tömeg fogalmát?
A tömeg a fizikai testek egyik alapvető tulajdonsága, amely a bennük lévő anyag mennyiségét jelöli. Tömege minden fizikai testnek van.
A tömeg nem függ a test térbeli helyzetétől, bárhol van a test , tömege mindig ugyanaz marad.
2. Mi a tömeg jele és alapmértékegysége az SI rendszerben?
A tömeg jele: m
Alapmértékegysége: kilogramm (kg) .
3. A kilogrammon kívül mely mértékegységekben fejezik ki még a tömeget?
– kisebb mértékegységek:
gramm 1 kg = 1000 g
milligramm 1 g = 1000 mg
– nagyobb mértékegységek:
tonna 1 t = 1000 kg
4. Mely két alapvető jelenség kapcsolatos a tömeggel?
– A tömegvonzás (gravitáció) – a Föld erősebben vonzza a nagyobb tömegű testeket mint a kisebb tömegűeket.
– A tehetetlenség – a nagyobb tömegű testek nehezebben hozhatók mozgásba, és nehezebben állthatók meg mint a kisebb tömegűek. Ezért mondjuk, hogy a nagyobb tömegű testek tehetetlenebbek.
A tömeg a test tehetetlenségének mértéke.
5. Milyen mérőeszközökkel mérik a tömeget?
A tömeg mérhető kétkarú mérleggel, digitális mérleggel,piaci mérleggel. Pontosabb mérésekhez laboratóriumi mérleget használnak.
6. Nézzétek meg az alábbi összefoglalót:
A test tömege
ápr 10 2012
VI.osztály – 4.11. A mérés – kvíz
Kedves hatodikosok !
A tavaszi szünidő alatt szakítsatok egy kis időt arra, hogy átismételjétek a mérésről tanultakat. Hogy ez érdekesebb legyen, nyissátok ki az alábbi fájlt, és a Kvíz majd végigvezet benneteket a legfontosabb fogalmakon.
Minden mező mögött egy kérdés van. A mezőkön szereplő számok azt jelölik hány pontot ér a mögöttük rejlő kérdés. Leellenőrizhetitek minden kérdés után a pontos választ is!
Kvíz – a mérés
ápr 3 2012
VI. osztály – 5.1. A tehetetlenség törvénye
1. Új fogalmak, amelyekkel megismerkedünk: mozgásállapot, tehetetlenség, tömeg.
2. Milyen mozgásállapota lehet egy testnek?
- a test lehet nyugalomi állapotban, amikor nem mozog ( v = 0 )
- haladó mozgást végezhet egy bizonyos v sebességgel
3. Meg tudja- e egy test változtatni a mozgásállapotát önmagától, erőhatás nélkül?
- A nyugalomban levő testek soha sem tudnak önmaguktól elmozdulni. Az asztalon, nyugalomban levő könyv csak akkor tud elmozdulni, ha erő hat rá. A kerékpár is csak akkor tud megindulni, ha hajtjuk a pedált.
- A mozgásban levő testek nem tudnak önmaguktól, vagyis erőhatás nélkül megállni. A nagy sebességgel mozgó autó csak akkor tud megállni, ha megnyomjuk a féket.
4. Mit szögezhetünk le a fenti példákból?
Mindkét esetben látjuk, hogy a mozgásállapot megváltoztatásához erő szükséges. A nyugalomban levő test csak erő hatására tud elmozdulni, az állandó sebességgel haladó test csak erő hatására tud gyorsulni, vagy lassulni.
5. Hogyan nevezzük a testeknek ezt a tulajdonságát, hogy igyekeznek megtartani a nyugalmi állapotot vagy mozgásállapotot amelyben vannak?
A testeknek ezt a tulajdonságát, hogy igyekeznek megtartani a mozgásállapotot amelyben vannak tehetetlenségnek nevezzük. A nyugalomban levő test igyekszik továbbra is nyugalomban maradni, a mozgásban levő test igyekszik továbbra is mozogni.
4. Hogyan nevezhető másként a testek tehetetlensége ?
A tehetetlenség, mint a testek jellemző tulajdonsága, nevezhető még lustaságnak , lomhaságnak és inerciónak is.
5. A fizikusok közül kik tanulmányozták a testek tehetetlenségét ?
- Arisztotelész görög filozófus már az ókorban megállapította, hogy az álló testek nyugalomban maradnak, amíg erő nem hat rájuk. Úgy vélte, hogy a nyugalom a természetes állapot, és a test csak erő hatására mozoghat.
- Galileo Galilei rájött arra, hogy a test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez míg egy erő nem hat rá.A testeknek ezt a tulajdonságát tehetetlenségnek nevezte el.
- Végül Isaac Newton fogalmazta meg a tehetetlenség törvényét, amely Newton I. törvényeként vált ismertté.
6. Hogyan szól a tehetetlenség törvénye?
Minden test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg a rá ható erők mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszerítik.
7. Példák a testek tehetetlenségére:
- a kerékpáros akkor is mozgásban marad, ha nem hajtja a pedált a lábával
- a szánkó akkor is tovább csúszik a jégen amikor már nem toljuk
- ha hirtelen lefékezzük a kerékpárt – előre eshetünk, mert tovább folytatjuk a mozgást
- a hirtelen induló autóbuszban az utasok hátradőlnek, a hirtelen megálló autóbuszban pedig előredőlnek
- a kerékpár és a szánkó végül a súrlódási erő miatt áll meg, ha nem létezne súrlódás, a mozgó testek soha sem állnának meg , változatlan sebességgel mozognának (amíg egy erő nem hatna rájuk)
8. Nézzétek meg az alábbi összefoglalót:
A tehetetlenség törvénye
ápr 3 2012
Értesítés a 8.b osztálynak
A 8.b osztályban holnap, vagyis szerdán szerb óra helyett fizika lesz.
márc 28 2012
Ellenőrző a 7. osztályokban
A 7. osztályokban az ellenőrzők írásának időpontja:
- Samu M. Á I. – 7.b – március 30. péntek
- Samu M. Á I. – 7.a – április 2. hétfő
- Z. Gložanski Á. I. – 7.a — április 3. kedd
Addig is tanuljatok, üdv.
V. Éva tanárnő
márc 25 2012
VI.osztály – 4.10. A mérés – gyakorló feladatok
A 6. osztályosok ellenőrzőjén a számítási feladatok a mérés témakörből lesznek.
Gyakorlásként oldjátok meg az alábbi feladatokat!
A mérés – gyakorló feladatok 2012.
márc 23 2012
Ellenőrző a 7.a osztályban
A Samu M. Á I.-ban a 7.a osztály az ellenőrzőt csütörtökön, március 22-én fogja írni.
Addig is tanuljatok, üdv.
V. Éva tanárnő
ápr 19 2012
A mechanikai munka és a teljesítmény – gyakorló feladatok
Az alábbi Word fájl a mechanikai munkára és a teljesítményre vonatkozó feladatokat tartalmazza. Próbáljátok önállóan kidolgozni a feladatokat, és ellenőrizzétek a kapott eredményeket!
A mechanikai munka és a teljesítmény – gyakorló feladatok
Share this:
Like this:
Fizika 7 • 0